Poszt-Covid nemzeti kutatási programot indít az Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia 195. közgyűlésének díszünnepségét követő sajtótájékoztatón jelentette be Freund Tamás, az MTA elnöke, hogy négy nagy témában indít kutatási pályázatot az intézmény. A társadalmi és nemzetstratégiai prioritásokhoz kapcsolódó programokat Freund Tamás elnök, Kollár László Péter főtitkár és Erdei Anna főtitkárhelyettes ismertette. Ezek fedezetére évente összesen hárommilliárd forint áll rendelkezésre.

Az alábbi programok indulnak:

• Nemzeti Agykutatási Program 3.0
• Technológiák és fenntartható fejlődés
• Tudomány a magyar nyelvért
• Poszt-Covid nemzeti program

A nemzeti programok indítását egyéves előkészület előzte meg. Ennek fedezete beépült a költségvetésükbe, tehát ez minden évben hárommilliárd forint lesz.

A folytatódó agykutatási program az élettudományokat fedi le, és most újabb négyéves ciklust fedeznek belőle. A természettudományok területén az új technológiák és a fenntartható fejlődés társadalmi szerepét kutatják. A humán tudományoknál pedig a magyar nyelvre koncentrálnak, elsősorban az e-nyelvre, de a projekt a nyelvi örökség megőrzésére is irányul.

Emellett a poszt-Covid vizsgálatára, illetve egy általános pandémiás terv elkészítésére is írnak ki pályázatot. Erdei Anna főtitkárhelyettes ismertette, hogy a poszt-Covid-kutatásokra már két körben írtak ki felhívást. Több mint négyszázmillió forintot áldoz erre az MTA, és nagyon nagy érdeklődés volt rá: nemcsak az élettudományok, hanem a gazdaságtudomány, a pszichológia területéről is érkeztek pályázatok. Ezek közül harminc kutatást támogatnak, de azt ígérték, a projektnek lesz folytatása.

Rendezték a kapcsolatot a kormányzattal

Aki követte a közelmúlt politikai eseményeit, az emlékszik, hogy az MTA és a politikai hatalom között történtek feszültséget okozó események. Freund Tamás elmondta, hogy mára rendezték viszonyukat a kormánnyal, és sikerült elnyerniük a kormány támogatását a kutatási programokhoz. Reménykednek abban, hogy az intézmény fenntartásáért felelős innovációs és technológiai miniszter együttműködő lesz az Akadémiával.

Optimista, mivel a költségvetésben is megnyilvánult, hogy kapcsolatuk új szakaszba érkezett a kabinettel: az MTA idei éves költségvetése majdnem a kétszeresére nőtt.

Szavai szerint ez annak is köszönhető, hogy rendszeres kapcsolattartásra törekedtek, minden minisztériumban sikerült új kommunikációs csatornát kiépíteniük, így szorosabban vonja be a kormányzat is az MTA-t a tervezésbe, értékelésbe. Hozzátette, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal a nyitott kérdéseket tárgyalásos úton rendezik, „a kapcsolat abszolút megfelelő”.

Ez azért fontos, mert az MTA-t 2019-ben fosztotta meg a kormány a kutatóintézeteitől, és azt az újonnan létrehozott ELKH-hoz csatolta. A 2020-ban megválasztott Freund Tamás egyik célkitűzéseként fogalmazta meg, hogy lépésenként ugyan, de visszaszerezze az MTA a hálózatát.

Felveszik a harcot az áltudományok ellen

Az MTA égisze alatt természetesen számos más tudományos program is működik. Az elnök ismertette, hogy elnöki programjából az alábbiak valósultak meg.

Folytatja minden hagyományos tevékenységét az Akadémia, ezen belül a Lendület programot szintén megnövekedett forrásból fedezheti az intézmény.

Zajlik az MTA Alumni Program is. Ez arról szól, hogy a 18 ezres köztestületet megpróbálják bevonni az Akadémia küldetésének teljesítésébe, amely egyúttal a társadalom felé nyitást is jelenti. Ebben az új generáció kinevelésére törekednek, olyan fiatalokéra, akik értik a tudomány módszertanát, megbecsülik, hitelesnek tartják.

Ezáltal fel lehet vértezni a középiskolás generációt az áltudományok, álhírek, összeesküvés-elméletek ellen, ami dől a közösségi médián keresztül

– fogalmazott.

Megjegyezte, hogy nem tudóst akarnak nevelni belőlük, csak ezt a célt elérni. Több mint száz középiskola jelentkezett a felhívásra.

Az MTA Kiváló Kutatóhely programja is új. Ezt az MTA doktora cím analógiájára szervezték meg, amely a tudományos minősítés egyéni szintjét képviseli, egyének kapják. A Kiváló kutatóhely cím pedig a kutatóhelyeket minősíti objektív módszerekkel és részletes mérési technikákkal. A jövőben arra számítanak, hogy a cím megszerzése presztízsnek számíthat.

Visszaszorítanák a tudományellenességet

Felhívta a figyelmet arra, hogy az MTA a nemzet tanácsadójaként funkcionál. Ebben nagyon fontos a kormányzat és a társadalom széles rétegei felé nyújtott tanácsadás. Fontos szerepe van a minden év novemberében tartott Magyar Tudomány Ünnepének abban, hogy a tudományos eredményeket megismertessék a döntéshozókkal és a lakossággal. Ez egyébként már egész hónapos rendezvénysorozattá vált, és rohamosan nő a népszerűsége.

Amíg személyes jelenléttel rendeztük, addig maximum négyezer ember hallgatta az előadásokat. Ez aztán a kormány bevonásával 116 ezer emberre ment fel tavaly novemberben

– mondta.

Jelenleg személyes jelenléttel is tudják bonyolítani az előadásokat, de az online közvetítést a továbbiakban is megtartják. Így megsokszorozható azok száma, akik értesülnek az eredményekről és a széles társadalmi problémákra adott akadémiai válaszokról. Reményei szerint ezzel is segítik majd a tévtanok, áltudományok terjedésével szembeni harcot, illetve a tudományellenesség visszaszorítását.

Megnőtt a tudósok felelőssége

Hangsúlyozta, hogy mindent megtesznek azért, hogy az Ukrajnából a háború miatt menekülő tudósokat szállással, utazással segítsék, ha pedig elhúzódik a háború, akkor kutatási lehetőséggel is. Azt is elősegítik, hogy a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatása innen is működtethető legyen.

Freund Tamás beszélt arról is, hogy megnőtt a tudósok felelőssége. Nemcsak a Covid, hanem a klímaváltozás miatt is. Úgy vélekedett, hogy ez a helyzet nyilvánvalóan tragikus, de alkalmas arra is, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét arra, hogy az alapkutatások micsoda óriási jelentőséggel bírnak.

„Még ha jelen pillanatban nem is tudjuk megjósolni, hogy mikor hasznosulnak, de általuk felvértezve szembesülünk majd különböző kihívásokkal, mint amilyen most a Covid vagy a tudósok által régóta előrevetített klímaváltozás” – fogalmazott.

Felújítás és évforduló

Emlékeztetett arra, hogy Gróf Széchenyi István 1825-ben alapította az MTA-t. Már most készülnek az intézmény kétszáz éves évfordulójára, amelyet méltón szeretnének megünnepelni három év múlva. Ennek előkészítésén egy elnöki bizottság dolgozik. 2025 ezért a tudomány éve lesz, egészéves rendezvény- és előadás-sorozatot terveznek.

Ehhez kapcsolódik a székház felújítása, ami – szavai szerint – már igencsak időszerű. A harmadik emeletet le kellett zárni, életveszélyessé vált, mert beázik, most ott nincs gépészet, a díszterem fűtése sincs megoldva. A teljes székház felújítása 65 milliárd forint körüli összegbe kerülne, amire most nincs esélyük, ezért három szakaszra osztják.

Az első szakaszban újítják fel a harmadik emeletet, hogy a Művészeti Gyűjteményt újra ki tudják állítani, és megoldják a gépészet, illetve a nyílászárók problémáját. Ez becslésük szerint 16 milliárdba kerülhet, amihez reményei szerint 2024-ben már kaphatnak kormányzati segítséget, és akkor már egy látogathatóbb székházban tudják megrendezni az évfordulót.

(Borítókép: Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, Freund Tamás, az MTA elnöke és Kollár László Péter, az MTA főtitkára [b–j] a Magyar Tudományos Akadémia 195. közgyűlésének ünnepi ülését követő sajtótájékoztatón az MTA székházában 2022. május 2-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)