
Felkészülhetünk a legrosszabbra: aranyárban lehet a csoki nemsokára

További Tudomány cikkek
- Első alkalommal tárták fel egy Tyrannosaurus rex gyomortartalmát
- Magyar tudósok a titkosszolgálatok kereszttüzében
- Aggódhatnak a macskatulajdonosok, nagyobb eséllyel lehetnek skizofrének
- Hamarosan vakcinával védekezhetnek a nők az egyik legrettegettebb betegség ellen
- Az első itthoni mikrobiom-konferencián kiderült, aki izmos, tovább él
Mária Terézia és Casanova is csokoládéfüggő volt, a kalandor nemes egyszerűséggel afrodiziákumként használta. Akkoriban azonban luxus volt a kakaó, és csak kevesek engedhettek meg maguknak efféle úri huncutságot. Ám ha semmi sem változik, akkor már a közeljövőben könnyen újra drága ínyencséggé válhat a csokoládé.
A melegedő éghajlat és a vele járó változó csapadékeloszlás miatt ugyanis a termőhelyek kiszáradnak.
Márpedig a kakaófa (Theobroma cacao) rengeteg vizet, magas páratartalmat, állandó hőmérsékletet, nitrogéndús talajt és szélvédett félárnyékos helyet követel, és ha nem kapja meg, akkor – még ha nem is pusztul el – nem hoz virágot.
Ezek a feltételek csak az Egyenlítőtő menti őserdőkben (északra és délre húsz-húsz fokos sávon belül) fordulnak elő. Mint például a világ csokoládé-alapanyagának több mint a felét adó Elefántcsontparton és Ghánában. Nem tudjuk ugyan pontosan megmondani, milyen módon alakulnak át ebben a két országban a környezeti viszonyok a közeljövőben, de bármilyen változás bizonyosan hátrányosan érinti majd a termelést.

Serkent és táplál
A kakaó nem egy mezei élvezeti szer, már 1500 éve termesztették Közép-Amerikában a maják (igen, akkoriban arrafelé is trópusi jellegű volt az éghajlat), és rajongtak érte a mai Mexikó területén élt aztékok is. Olyannyira, hogy a kakaóbab elfogadott fizetőeszköz volt birodalmukban, a belőle készített, mézzel és vaníliával édesített italt pedig isteni eledelnek tartották. Ezzel kínálták a spanyol konkvisztádort, Cortezt is (1518-ban), aki embereivel együtt rákapott a serkentő kakaóitalra (amit chilivel dobtak fel), majd megdöntötte az azték birodalmat.
A kakaó nem koffeintartalma miatt élénkít (mindössze 0,2 százaléknyi van benne), hanem részben annak kémia rokona, a teobromin tartalma révén (nevét és a kakaó nevet is a svéd tudósfejedelem, a tudományos rendszerezés és nevezéktan kidolgozója, Carl von Linné adta az 1700-as években). A teobromin ráadásul még a kodeinnél is hatásosabb köhögéscsillapító. Persze csak akkor, ha nem tejcsokit eszünk, mert abban már nem a kakaó dominál, a fehércsokinak pedig vajmi kevés köze van a csokoládéhoz.
A csokoládé aromáját 300 vegyület harmóniája adja össze. Számos jótékony hatást tulajdonítanak neki, talán az egyik legismertebb, hogy gazdag antioxidáns-forrás. A kakaóbabból készült kakaóvaj pedig táplálja a bőrt és fokozza a bőr rugalmasságáért felelős kollagén szintézisét, ezért bolondul érte a kozmetikai ipar. Nemcsak megunhatatlan, semmi máshoz nem hasonlítható íze miatt pótolhatatlan tehát.

Sürgősen lépni kellene
Ha nem változnak a termesztés mai körülményei vagy a termesztett fajták genetikai összetétele, akkor a változó klimatikus környezet visszavetheti a kakaótermelést a kulcsfontosságú régiókban.
Felmerült ugyan, hogy a melegedés miatt telepítsenek pár száz méterrel magasabbra kakaóültetvényeket, csakhogy Elefántcsontparton és Ghánában ott már bioszféra-rezervátumokat alakítottak ki, amelyek bolygatása vagy irtása súlyos ökológiai katasztrófát okozna.
Keresni lehetne más, megfelelőbb termőterületeket is (szóba jött Ausztrália észak-keleti része például), de a pusztuló földi bioszférában egyre nehezebb pótolni a kieső ültetvényeket. Elviekben megoldás lehet még a mostaninál strapabíróbb, például szárazságtűrőbb fajták létrehozása is, génmódosítással.
De már most borítékolható, hogy micsoda felhördülést és ellenállást váltana ki, ha a szupermarketek polcain feltűnne a génmódosított ausztrál csokoládé termékvonal.
(Borítókép: Kakaóbabok a Makaya Chocolat csokoládégyárban Haitin 2020. február 23-án. Fotó: Valerie Baeriswyl / AFP)
