A világ legidősebb fája majdnem 5500 éves lehet

A környezettudósok unortodox módszereket alkalmaztak a patagóniai ciprus életkorának meghatározására.

Bár a világ legidősebb fájának kérdésében időről időre fellángolnak a viták – van, aki az amerikai mamutfenyőkre esküszik, más arra a svéd lucfenyőre, amelyet közel 10 000 évesre saccolnak –, most új trónkövetelőt üdvözölhetünk a csapatban, írja a Science.

Lepusztult matuzsálem

A chilei Alerce Costero Nemzeti Park egy szakadékjában ágaskodik a körülbelül négy méter átmérőjű patagóniai ciprus (Alerce Milenario). A törzs nagy része elpusztult, a korona egy része lehullott, és a fát mohák, zuzmók és még más fák is benőtték.

A párizsi Klíma- és Környezettudományi Laboratóriumban dolgozó chilei környezettudós, Jonathan Barichivich becslése szerint a fa 5484 éves. Ha Barichivich egyedi eljárása a fa életkorának kiszámítására helyes, akkor az Alerce Milenario jócskán leelőzi azt a 4853 éves kaliforniai fenyőt, amelyet eddig a világ legidősebb fájának tartottak.

A kutatók általában a dendokronológia módszerével számítják ki a fa korát, ami a fa évgyűrűinek vizsgálatára fókuszál. Ha élő fáról van szó, belefúrnak a törzsbe, és mintát vesznek, vagy a gyökerekből vizsgálódnak, esetleg radiokarbon kormeghatározást alkalmazhatnak.

Túl öreg, ezért új technikát igényel

A chilei patagóniai ciprus azonban túl széles ahhoz, hogy el lehessen fúrni a közepéig, és a gyökerei is túl törékenyek, így Barichivichnek más megközelítést kellett alkalmaznia.

Az a cél, hogy megvédjük a fát, nem pedig az, hogy a címlapokra kerüljön, vagy rekordokat döntsünk. Nem fúrhatjuk át a fát csak azért, hogy megtudjuk, ez a legrégebbi-e. A tudományos kihívás az életkor becslése anélkül, hogy túlságosan invazívan avatkoznánk be a fa életébe.

Barichivich és tudós munkatársa, Antonio Lara 2020-ban részleges magmintát vettek a fáról, és 2400 növekedési gyűrűt számoltak meg. Ezután statisztikai modellezési technikákat alkalmaztak az adott fafaj ismert növekedési ütemei alapján, hogy további extrapolációt végezzenek. Más patagóniai ciprusokkal összehasonlítva, és megvizsgálva a környezeti tényezőket, létrehoztak egy olyan statisztikai modellt, amely kiszámította, hogy a fa mekkora valószínűséggel ér el bizonyos életkort.

Van azonban, aki szkeptikus az új eljárást illetően. Ed Cook, a Columbiai Egyetem dendrokronológiájára szakosodott klímakutatója azt mondja:

Az egyetlen módja annak, hogy valóban meghatározzuk egy fa korát, a dendrokronológiai vizsgálat, és ehhez minden gyűrűnek meg kell lennie, de legalábbis figyelembe kell venni őket.

Barichivich, aki még csak most készül tanulmánya publikálására, azt mondja, fontos lenne a fa életkorának meghatározása, mert ez segíthetne abban is, hogy megkapja az őt megillető védelmet. Az Alerce Costero Nemzeti Park látogatói elsétálhatnak a fáig, letaposhatják a gyökerek feletti földet, amely a talajt összenyomja, így megnehezítheti a víz- és tápanyagfelvételt az idős ciprus számára. A fát az egyre szárazabb éghajlat is megviseli, ez a sok stresszelő tényező annyira lerontotta a ciprus állapotát, hogy Barichivich becslése szerint a fának már csak 28 százaléka él.