2024. június 15. 15:00
Magyarország 1
Svájc 3
RheinEnergieStadion I. forduló
2024. június 15. 18:00
Spanyolország 3
Horvátország 0
Olympiastadion I. forduló
2024. június 15. 21:00 ÉLŐ
Olaszország 2
Albánia 1

Nem is gondolnánk, milyen súlyos betegségeket okoz az éghajlatváltozás

GettyImages-987271692
2022.06.24. 09:47
A globális felmelegedés jobban leterheli szervezetünket, mint bármilyen vírus vagy egyéb betegség. Alvási rendellenességeket, szívproblémákat, meddőséget és pszichés zavarokat is okozhat.

A bolygó pusztulása már nemcsak a természet- és állatvilágot érinti negatívan, hanem az emberi egészséget is. A száraz területek, az elsivatagosodás, a szélsőséges hőmérséklet évente 5 millió ember halálát okozza – írja a Euronews. Ebben a katasztrófában a szív megbetegedései főszerepet játszanak, mert a melegben erősebben és szaporábban kell pumpálnia, hogy gyorsítsa a véráramlást a test lehűtése érdekében. A szívbetegek fokozott kockázattal vágnak neki minden egyes hőgutát ígérő nyárnak, mert a gyenge szívet fokozott megterhelésnek teszi ki a meleg.

Romló alvás és nehéz légzés

De a szervezetet a rossz alvás is nagyon megterheli. A Koppenhágai Egyetem munkatársa, Kelton Minor által vezetett 2022-es tanulmány szerint az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés jelentősen csökkenti az emberek alvásmennyiségét. A kutatásban 47 ezer ember adatait gyűjtötték össze 68 országból, akiknek az alvását csuklóra szerelt monitorral követték.

A következtetés egyértelmű volt: az átlagosnál melegebb éjszakákon az emberek kevesebbet aludtak, és a huzamosabb ideig tartó rossz alvás káros egészségügyi következményekkel járt (koncentrációhiány, súlyproblémák, levertség).

A légzési problémák is megszaporodtak a veszélyes, talajközeli ózon megnövekedése miatt, ami fotokémiai folyamatok során keletkezik, főleg nyáron, az autók, a fűtés és a tüzelés által kibocsátott nitrogén-monoxid és a napfény kölcsönhatásából. Ez a mérgező gáz köhögéshez, asztmához, orrmelléküreg-gyulladáshoz, légúti fertőzésekhez vezethet. Kanadában már regisztrálták is az első olyan beteget, akinek éghajlatváltozás okozta szimptómái lettek: kánikula miatti légzési nehézségek.

Vesebaj és szívzűrök

A nagy meleg miatti kiszáradás károsíthatja a veséket, amelyek így nem tudják ellátni kiválasztó szerepüket. Ha a test túl sok vizet veszít, a vizelet nagyobb koncentrációban tartalmaz salakanyagokat, ami bekristályosodáshoz vezethet, és kész is a fájdalmas tünetekkel járó vesekő. Az időseknél, akiknek eleve lehetnek már veseproblémáik, a kiszáradás lehet az utolsó csepp a pohárban a szervezet leállása előtt. 

Amikor a légszennyező anyagok a tüdőn keresztül a véráramba és a szívbe jutnak, a szív- és keringési betegségek kialakulásának kockázata megnő, mivel az erek beszűkülnek. Egy 2018-as londoni tanulmány megállapította, hogy a megnövekedett légszennyezés következtében a pollenrészecskék bejutnak a véráramba, amitől a vér sűrűbb lesz, és a szívet erősebb pumpálásra készteti. Az eredmény a szív szerkezetének megváltozásához vezethet, az alsó két szívkamra kitágul, és ez az elváltozás gyakran a szívelégtelenség korai szakaszában tapasztalható.

Meddőségi gondok és alultápláltság

A légszennyezés termékenységre gyakorolt hatását dr. Gareth Nye, a Chesteri Egyetem anatómiai és fiziológiai oktatója vizsgálja. Egy 18 ezer, kínai házaspár bevonásával készült felmérése szerint azoknál, akik az átlagosnál szennyezettebb levegőjű környéken élnek, 20 százalékkal nagyobb a meddőség kockázata. 

A hőmérséklet növekedésével az élelmiszerhiány is nő, elsősorban a mezőgazdaságból, halászatból élő déli vidékeken. A kiszámíthatatlan csapadékmennyiség, az óceánok hőmérsékletének emelkedése és a szélsőséges időjárási események súlyos alultápláltságot okozhatnak a fejlődő világban, ami szívbetegséghez, rákhoz, cukorbetegséghez vezethet. A fejlettebb országokban pedig az élelmiszerárak növekedését tapasztalhatjuk – már a saját bőrünkön is. 

Pszichés terhelés

Az éghajlatváltozás nemcsak a testi egészségre gyakorol hatást, ugyanilyen fontos a mentális egészségügyi problémák megszaporodása is. Az olyan globális katasztrófákat követően, mint az erdőtüzek, az árvizek vagy a hurrikánok, a pszichés betegségek is súlyosbodnak, például a 2005-ös Katrina hurrikán után kezelt 8000 beteg 90 százalékánál hosszan tartó szorongás lépett fel. Az élelmiszerhiány, szeretteink elvesztése, ingatlanunk „elúszása” poszttraumás stressz zavart (PTSD) okozhat, vagy akár öngyilkossághoz is vezethet. 

Az ökoszorongás is növekszik, különösen a fiatalok körében, akik úgy érzik, rémesek a jövőbeli kilátásaik, és ez ellen nem is tehetnek semmit.

Egy 2021-ben közzétett tanulmány kimutatta, hogy 10 ezer különböző nációjú fiatal 60 százaléka nagyon vagy rendkívül aggódik az éghajlatváltozás miatt. A válaszadók 56 százaléka azt gondolta, hogy az emberiség halálra van ítélve, és ők tehetetlenek.

Mikroműanyagok a csecsemőknél is

Nemcsak az éghajlatváltozás károsítja egészségünket, hanem a műanyagok túlzott használata is, ezek összetevőit, a mikroműanyagokat már az emberi szervezetben is kimutatták. De a legaggasztóbb mégis az, hogy új kutatások szerint a csecsemők széklete 15-ször több mikroműanyagot tartalmaz, mint a felnőtteké – a babák valószínűleg a szőnyegek apró plasztikrészecskéit nyelik le.  

(Borítókép: Drew Angerer / Getty Images)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.