Június elején a Globsec Forum 2022 panelbeszélgetésen mutatták be Pozsonyban a Depresszió Mutatószámrendszer tanulmányt, amely tíz közép-kelet-európai, valamint balti országban vizsgálta meg a depressziós betegek ellátásának a helyzetét. Készítői javaslatokat is megfogalmaztak a betegellátás javítása érdekében.

Kurimay Tamás pszichiáter-pszichoterapeuta-addiktológus, az Európai Pszichiátriai Társaság elnökségi tagja is részt vett a tanulmány prezentálásában.

Csendes pandémia

A depresszió napjaink leggyakoribb mentális betegsége, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az Európai Unióban több mint 40 millió embert érint, ami az európai lakosság 4,3 százalékát jelenti. A Covid–19-járvány és a lezárások pszichológiai hatásai nagyban rontottak a helyzeten, a szorongás és a depresszió globális előfordulása csak a világjárvány első évében 25 százalékkal nőtt. A depresszió témája ezért aktuálisabb, mint valaha, az orvosok és a tudósok világszerte „csendes pandémiának” nevezik a betegséget.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a „hagyományos” egypólusú depresszió (amikor a páciens életében csak lehangolt időszakok vannak, ellentétben például a bipoláris zavarral, amely esetében felhangolt, „mániás” időszakok váltakoznak a lehangoltsággal) a pszichiátria és az orvostudomány egyik legjelentősebb problémája annak egyéni és társadalmi hatásai miatt. Az egypólusú major (súlyos) depresszió tünetei jellegzetesek, és nagy szenvedést okoznak a betegnek: örömérzet és motiváció hiánya, alvászavar, étvágytalanság, értéktelenség- és bűntudat, gyakori öngyilkossági gondolatok és kísérletek jellemzik, és gyakran számos testi tünet is kíséri. A beteg már nem vagy csak nagyon korlátozottan képes a szokásos tevékenységek végzésére.

Az unipoláris major depresszió az egyik leggyakoribb pszichiátriai betegség. Magyarországon havonta mintegy 200 ezer betegnél jelentkezik, vagyis a felnőttek 2,6 százalékánál, akiknek kevesebb mint fele részesül gyógyszeres kezelésben. Éves szinten pedig a 15 éven felüliek 7 százaléka él depresszióval, ami 600-700 ezer embert jelent.

Minden 100 magyar lakosból egy év alatt 7 embernek van depressziója

– közölte a professzor. A hazai felnőtt lakosság 15 százaléka élt át legalább egy súlyos depressziós epizódot. Hozzátette, hogy ezek az arányok nem egyediek, körülbelül ugyanilyen az előfordulás a világon, az Európai Unióban sem jobb vagy rosszabb az átlag. 

Rengeteg közvetett költséggel jár

A kezeletlen depresszió lefelé tartó spirálhoz vezethet, ami azzal jár, hogy a beteg munkaképessége csökken, ami akár tartós munkanélküliséget eredményezhet. A társadalmi teher ráadásul hatalmas. A súlyos depresszió következményeinek becsült éves közvetett egészségügyi költsége 334 milliárd forint, a kezelésének közvetlen egészségügyi költsége pedig 26 milliárd forint. A közvetett és közvetlen teher megközelítőleg megegyezik Magyarország teljes éves kiskereskedelmi gyógyszerköltségével, amit évi 360 milliárd forintra becsülnek. Az is tudható, hogy a depresszió társadalmi terhe nagyobb, mint a magas vérnyomás, az asztma, a reumás ízületi gyulladás és a csontritkulás együttes összköltsége.

A kutatók kiemelték, hogy Magyarországon 100 ezer lakosra vetítve 17,5 (összesen 1706 ember) halt meg öngyilkosság vagy önkárosítás következtében 2020-ban. Nemzetközi és hazai kutatások szerint az öngyilkosságok 65–87 százalékát olyan személyek követik el, akik az öngyilkosság időpontjában kezeletlen depresszióban szenvednek, és a kezeletlen súlyos depressziós betegek 15–19 százaléka öngyilkosságban veszíti életét.

A mentális egészségi állapotok napjainkban a munkaképtelenség 21,1 százalékát teszik ki, a depresszió pedig a stressz után a második leggyakoribb oka ennek. A Magyar Pszichiátriai Társaság tanulmánya szerint a súlyos depresszióban szenvedő betegek betegségük miatt körülbelül 41 napot hagynak ki a munkából. A kezeletlen betegség gyakori következménye a hosszú távú rokkantság, a korai rokkantság, a munkanélküliség, a másodlagos alkohol- és drogfogyasztás, a dohányzás, valamint az öngyilkosság jelentősen megnövekedett kockázata. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra, hogy a depressziós esetek jelentős része továbbra is kezeletlen marad, mivel sok érintett tart a mentális betegségeket övező megbélyegzéstől. A betegséget általában alulkezelik, a diagnózis gyakran éveket késik.

Nehezíti a helyzetet, hogy a Covid–19-járvány miatt Magyarországon 2020-ban jelentősen megnőtt a depressziós és szorongásos tünetek és a befejezett öngyilkosságok száma. Főleg a fiatal korosztályban emelkedett, a többi korcsoportban kevésbé változott. Pedig van segítség. A kezelés jelentőségét mutatja, hogy a magyarországi öngyilkossági ráta 1985 és 2020 között, tehát a pandémiát megelőzően 65 százalékkal csökkent. Ennek az az oka, hogy jobban hozzáférnek az emberek a pszichiátriai ellátáshoz és a hatékony terápiákhoz. 

Fiatalkorban kezdődő betegség

Kurimay Tamás elmondta, hogy a major depresszió kialakulásában a genetikai sérülékenység és a családi halmozódás is szerepet játszik. Maga a betegség nagyon gyakran társul más testi betegségekhez, például cukorbetegséghez vagy szív- és érrendszeri betegségekhez.

Vannak azonban környezeti tényezők is. Ha haláleset történik a családban, vagy egy társadalmi trauma, például kitör a háború, menekülniük kell az embereknek, akkor a meglévő sérülékenységet kihozza a helyzet. Ilyenkor romlik a depressziós állapot

– magyarázta. Ezt támasztja alá az a több vizsgálat által megerősített arány, miszerint a koronavírus-járvány hatására világszerte negyedével több embernél jelentkeztek depressziós, szorongásos problémák.

Megemlítette, hogy a szülés körüli depressziós állapot is gyakori, évente a frissen szült anyák 11–17 százalékánál fordul elő, de a Covid alatt ez a szám is nőtt. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon körülbelül 92-93 ezer gyermek születik évente, és ha ennek csak az alsó tartományát nézzük, akkor is 9-10 ezer kismama lehet érintett a depresszióban.

Hangsúlyozta, hogy a depresszió minden korosztályt érint.

A depresszió 70 százaléka fiatalkorban kezdődik, a serdülőkor végén, fiatal felnőttkorban. Ha ott nem kapnak a páciensek kezelést, akkor ez átmegy tartós vagy krónikus depresszióba

– jelentette ki.

Lehet kezelni, de nem mindenki gyógyítható

Kurimay Tamás szerint a depresszió egy jól kezelhető állapot. Ugyan nem lehet minden depressziós beteget meggyógyítani, de a terápiás módszerek bizonyítottan hatékonyak, és a gyógyszeres kezelés, illetve a gyógyító beszélgetés is sokat segít. A fizikai aktivitás, a mozgás nagyon fontos része a kezelésnek és a megelőzésnek is. Igaz, csak mozgással nem lehet a súlyos depressziót kezelni, de nagyon jó hozzáadott terápiás módszer.

Rendszerszintű változás kell

A tanulmány szerint Magyarországon ki kell építeni a betegutakat, valamint szükség van az egészségügyi szakemberek közötti kommunikáció és együttműködés javítására. Jelenleg még sok beteg láthatatlan, vagy kiesik az egészségügyi rendszerből. Gond az is például, hogy a háziorvosok korlátozott receptírási jogkörrel rendelkeznek.

Tekintettel az érintett betegek nagy számára, a betegség terhére és a magyarországi pszichiátriai betegellátás rendszerszintű problémáira, átfogó megközelítésre van szükség. Kurimay Tamásék a megelőzés és az oktatás erősítését, a stigma csökkentését, valamint az alap- és a szakellátás fejlesztését javasolták, mivel álláspontjuk szerint a rendszerszintű változás még nem történt meg.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as vagy a 06 (80) 820-111-es telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

(Borítókép:  Ute Grabowsky / Photothek / Getty Images)