Hogyan védekeznek a meleg ellen az állatok és eltanulhatjuk-e tőlük a praktikákat?

Mit tennénk, ha 40 fokban légkondi, legyező és az izzadás hűsítő hatása nélkül kellene dolgoznunk? Az állatok így csinálják, mi lehet a titkuk?

Például a nagy fül!

A világ legkisebb, Szaharában élő rókafaja a sivatagi róka, ami komikusan nagy fülét használja hűtésre. Ez az óriási hallószerv segít neki a hőleadásban és használatával a homok alatti zsákmányt is könnyen lefüleli. A nagy, vékony fülek maximalizálják a hőleadás felületét kis testtömeg mellett is. Minél nagyobb a felület, annál jobb a hőleadás – nem véletlenül szeretünk mi is a légkondi/ventilátor mellett kifeküdni és nem összegömbölyödni, ahogy a téli hidegben szoktuk.

A sivatagi emlősök többsége éjszakai életmódot folytat, és a nap legmelegebb időszakában szundikál, de a fokföldi ürgemókus igazi különc, inkább nappal keres táplálékot. Viszont van egy szuper napellenzője, a testével azonos méretű bozontos farka, amit vagányan a fejére tud borítani, ha a tűző napon tevékenykedik.

Milyen hasznos a szőr!

A világ leggyorsabb hangyái a szaharai ezüsthangyák, amik meg is főhetnének a forró napon, de ehelyett ők lettek az állatvilág Usain Boltjai, akik másodpercenként 0,855 métert képesek megtenni. Mi védi meg őket a forróságtól? A testüket borító háromszögletű szőrszálak sűrű szövedéke, ami ezüstös fényt is ad nekik. Nemcsak visszaverik a fénysugarakat, de a szőrzet kifinomult szerkezete segít elvezetni a hőt is a hangya testéről. Az ezüsthangyák tanulmányozása során a tudósok azt találták, hogy a borotvált hangyák nem csak csúnyábbak, de lámpa alatt több mint 12 Celsius-fokkal melegebb lesz a testük, mint szőrös társaiké.

A tüdőshal megint csak más praktikát választott a hőguta ellen: ha jön a meleg, befúrja magát egy félméteres gödörbe, összetekeredik benne és nyálkás borítással védi magát a kiszáradástól.

A legszebbek sem izzadnak

A sudár zsiráfoknak nincs sok lehetőségük hőleadó felületük növelésére, de azért nekik is van egy jó trükkjük. Ikonikus szőrmintájuk nemcsak a legstílusosabb állatokká teszi őket, de beépített légkondiként is funkcionál. A sárga-barna foltok alatt véredények bonyolult hálózatai találhatók, ha a hőmérséklet felszalad, ezek az erek kitágulnak, a vérbőség pedig megkönnyíti a hőleadást. A kutatók szerint a hosszú nyak sem csak esztétikai vagy legelési értékkel bír: ügyesen leárnyékolja testének bizonyos részeit a szavanna rekkenő napjától.

Sajnos az emberek nem becsülik a nagy füleket, gödröt nem szeretnek ásni, a szőrtől pedig szabadulnának minden áron, így nekünk marad a legyező, a könnyű lenöltözék vagy a légkondi.

(Borítókép: Sivatagi róka. Fotó: Shutterstock)