Nem sok időnk maradt felkészülni az évszázad vulkánkitörésére

Az Egyesült Királyság egyik vezető vulkanológusa, a Birminghami Egyetem docense, Michael Cassidy a vulkánkitörések elleni fokozott védekezésre sürgeti a kormányokat.

A professzor aggodalma nem alaptalan, a koppenhágai Niels Bohr Intézet kutatócsoportja a grönlandi és az antarktiszi jégmagok elemzése során megállapította, hogy egy 7-es magnitúdójú vulkánkitörés – amely akár százszor is nagyobb lehet, mint a januári Hunga Tonga–Hunga Ha'apai kitörése – komoly lehetőség, amivel számolnunk kell. Az ilyen kitörések a múltban drasztikus klímaváltozást és civilizációk eltűnését okozták.

Ha még emlékszünk rá, a januári, Tonga partjainál történt kitöréskor az óriási robbanás szökőárral sújtotta Japán, Észak-Amerika és Dél-Amerika partjait. Cassidy a Nature-nek elmondta, ez lehetett volna a tanulópénz: nincs összehangolt, globális rendszer a nagy, több országot, kontinenst sújtó vulkánkitörések hatásainak kezelésére. 

Bezzeg!

A NASA és más ügynökségek több száz millió dollárt fordítanak a bolygóvédelemre, vagyis az aszteroidák vagy földet fenyegető egyéb objektumok kiszűrésére, a veszély elhárítására. De olyan globális program nincs, ami egy nagy vulkánkitörés utáni pusztítás kivédésére lenne hivatott. Pedig ennek a valószínűsége több százszor nagyobb, mint az aszteroidák vagy üstökösök becsapódásáé.

Csak összehasonlításképpen: az eddig legnagyobb ismert kitörés 1815-ben (az indonéziai Tamborában) történt és szintén 7-es erősségű volt. Több mint 100 000 ember halálát okozta néhány nap alatt, de a hatását világszerte milliók érezték. Magyarországon sem volt átlagosan meleg a nyár, télen rengeteg hó esett, a mezőgazdasági termés visszaesett. Az árvizeket, áradásokat, éhínséget tífuszjárvány súlyosbította. Ez volt a „nyár nélküli év”, amikor a Föld átlaghőmérséklete egy fokkal csökkent.

Cassidy azt mondja,

Ma még súlyosabb következményekkel számolhatnánk egy ekkora vulkánkitörés esetében, mert a világ sűrűbben lakott, a szociális és kommerciális kapcsolatok is szorosabbak.

Egy ekkora vulkanikus mozgás rengeteg áldozattal és a globális kereskedelmi útvonalak leállásával járna – ami további árnövekedést és élelmiszerhiányt okozna.

A professzor sürgeti, hogy a világ minden kormánya vegye komolyan a katasztrófára való felkészülést, fektessen be a vulkánok figyelésébe, főleg mivel a tengerszint emelkedése és a jégsapkák olvadása növeli a nagyobb kitörések kockázatát.

Az 1950 óta bekövetkezett vulkánkitörések mindössze 27 százalékát mérték szeizmométerrel, és több száz vagy több ezer szunnyadó vulkán lehet, amelyeknek helye egyelőre ismeretlen.

(Borítókép: Hunga Tonga–Hunga Ha'apai kitörése 2022. január 7-én. Fotó: Handout/AFP)