Új remények a hasnyálmirigyrák kezelésében

A hasnyálmirigyrák az egyik legsúlyosabb daganatos betegség, mert nehezen észlelhető, agresszívan terjed, és a túlélési arány is alacsony. Főleg 45 év felett szedi áldozatait, néhány életmódbeli tényező is elősegítheti a kialakulását (dohányzás), vagy betegségek (túlsúly, cukorbetegség, hasnyálmirigy-gyulladás), de a genetikánk is hajlamosíthat rá.

„Rák, ez a jó kezdőszó”

Szomorú nevek (a fenti cím írója, Esterházy Péter vagy Benedek Tibor, Aretha Franklin, Marcello Mastroianni) és számok kapcsolódnak ehhez a fajta rákhoz – a betegek mindössze 9 százaléka él öt évvel a diagnózis után.

A Washingtoni Egyetem St. Louis-i Orvostudományi Karának kutatói részletes elemzést készítettek a hasnyálmirigyrák terjedéséről. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan lesz az egészséges sejtből rákos sejt, és azt is, hogy az immunterápia hogyan segíthet ennek az agresszív daganattípusnak a kezelésében.

Ezzel párhuzamosan a Siteman Cancer Centerben (a Barnes-Jewish Kórházban) egy immunterápiás klinikai vizsgálat részeként a kutatók ugyanezeket a részletes elemzéseket végzik, hogy megtudják, hogyan reagál a daganat arra a két új gyógyszerre, ami a szervezet immunrendszerét acélozza meg, hogy fel tudja venni a harcot a rákkal.

A hasnyálmirigyrákot nagyon nehéz kezelni, először meg kell értenünk, hogy a hasnyálmirigy normális, egészséges sejtjei hogy lesznek rákosak

– mondta Li Ding, a tanulmány társszerzője.

A kutatók 83 hasnyálmirigytumor-minta genetikáját és fehérjetermelését vizsgálták mélyrehatóan, különösen azt, hogyan változott a kezelés során a tumor térfogata különböző időpontokban.

Két kulcsfontosságú fázist sikerült kijelölni a daganat kialakulásában – az egyik az egészséges hasnyálmirigysejtek átváltozása rákmegelőző sejtekké, a másik: ezeknek a rákmegelőző sejteknek a rákossá alakulása. A következő vizsgálatoknak arra kell fókuszálniuk, hogyan válik a daganat áttétessé, és terjed tovább a testben.

Kemorezisztencia

Li Ding és munkatársai az átmeneti állapotban lévő sejtek vizsgálatával a jelzőmolekulák új kombinációját azonosították. Két különböző molekula párhuzamos kölcsönhatását találták a hasnyálmirigyrákban, aminek vizsgálata egy új típusú immunterápia kifejlesztésének lehetőségét hordozhatja magában.

Azok a molekulák, amelyek gátlószerként működnek más rákos megbetegedéseknél, hiányoznak a hasnyálmirigyráknál

– mondta Ding.

A hasnyálmirigy-daganatok általában rezisztenssé válnak a kemoterápiával szemben, a kezelés során változnak és alkalmazkodnak a túlélés érdekében, ezt a jelenséget Ding kemorezisztenciának nevezi. Szerinte a daganatot körülvevő gyulladásos sejtek megháromszorozódása összefügghet a kemoterápiával szembeni rezisztenciával, és a daganat körül lévő gyulladásos fibroblaszt sejtek megcélzása lehet a kulcs a kemorezisztencia leküzdésében.

Az új tanulmány tehát reménykeltő, új stratégiákat mutat be a betegség kezelésére.

(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)