Már az anyaméhben megkapjuk, és csak nagyon kevesen cserélik le
További Tudomány cikkek
- Menórával díszített római kori lámpát találtak Jeruzsálem mellett
- Történelmet írt a NASA, közelebb jutott a Naphoz, mint korábban bárki
- Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett
- Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
- Gigantikus víztározót találtak az űrben, egy fekete lyuk mellett
Már az anyaméhben megkapjuk, és csak nagyon kevesen cserélik le – bár megtehetnék. Egy szó, ami szorosan kapcsolódik hozzánk, de jelezheti a divat, a hagyomány és a társadalmi kapcsolatok összefüggéseit is.
József vagy Noel
A keresztnevek variációs száma a társadalmi-gazdasági evolúcióval és az individualizációval változik, a nevek különleges divatcikkek a társadalmi életben, de emellett jelezhetik a családi öröklés tendenciájának hanyatlását – ez a jelenség a 19. század közepétől indult Franciaországban, és főleg a lányok névadásában jelentkezett. A folyamatot segítette a keresztnévállomány gyors növekedése is, ahogy Baptiste Coulmont szociológus vizsgálatai kimutatták.
1946-ban a galloknál húsz domináns keresztnév volt egy generációban, 2004-ben már 140. Coulmont kutatásai alapján nemcsak a trendek változnak, hanem a keresztnevek szerkezete is – 1970-től például a neveket alkotó betűk száma egyértelműen csökken. Ez egyébként nálunk is megfigyelhető trend: a régi vezető nevek (László, Katalin, József, Erzsébet) helyett ma a Bence, Hanna, Noel, Zoé vezeti a populáris nevek listáját. Igaz ugyan, hogy tavaly a Levente nyert a fiúknál, de nem sokkal győzte le a Mátét.
Konformizmus vagy lázadás
Anne-Laure Sellier szociál- és kognitív pszichológus azt kutatja, hogy a keresztnevek sztereotípiái hogy befolyásolják az egyént. Szerinte háromféleképpen választanak nevet a szülők: az ultraklasszikus névválasztás (Magyarországon értelmiségi körökben most divatos Mihályt, Máriát, Ilonát adni, amiben némi dac is érezhető az idegen hangzású nevekkel szemben) mellett ott az egészen újszerű nevek adása (ez a különbözőség stratégiája) és az éppen divatos nevek választása.
A keresztnév hatással lehet a viselkedésre: egy különleges név viselője kötelezőnek érezheti, hogy magatartása is eltérő legyen. Akinek szokásos vagy hagyományos neve van, talán bele akar simulni a társadalomba, de a konzervatív név akár ellenkező hatást is kiválthat, meg akarja mutatni, hogy ő nem olyan Erzsébet, mint a dédnagyanyja volt.
A nehéz, bonyolult keresztnév átok is lehet, mert folyton ismételgetni, magyarázni kell. De az is előfordulhat, hogy valaki nem tud azonosulni a keresztnevével. Azokra ez fokozottan igaz, akik negatív történelmi személyiségek után kapták keresztnevüket – gondoljunk csak az Adolfokra (a témából francia film is készült 2012-ben Hogyan nevezzelek? címmel), de a bibliai Káin névadása is felháborodást szülhet. A hetvenes években Emmanuelle-nek keresztelt lányokat komolyan zaklatták, gúnyolták az azonos című erotikus filmszéria hatására.
Típusfej típusnévhez
Egy 2017-es francia–izraeli kísérletben önként vállalkozóknak egy idegen fényképét mutatták, majd négy-öt keresztnév közül kellett kiválasztaniuk az arcképen látható személy nevét. A résztvevők 25-40 százalékos bizonyossággal meg tudták tippelni a fényképarc keresztnevét, ami jóval magasabb szám, mint ha csak szerencséjük lett volna (ami körülbelül 20-25 százalékos találat lett volna).
Azt gondoltuk, egyes keresztneveknél bejöhetnek a tippek, másoknál nem, de az általunk vizsgált arcok túlnyomó többsége jól összekapcsolható volt a keresztnevekkel. A nagy találati arányokon megdöbbentünk
– mondja Sellier.
A kutatók szerint keresztnevünk olyan, mint egy tetoválás, és mintha mindenki öntudatlanul ragaszkodna a nevéhez kötődő sztereotípiákhoz – elsősorban a társadalmi megfelelés érdekében. Sellier egy újabb kutatás során Claire Linaresszel, a párizsi HEC (l’École des Hautes Études Commerciales) doktoranduszával robotportrékat alkotott igazi arcok alapján, és sikerült megalkotniuk a Nina névhez tartozó sztereotip arcot. Az eljárás során Sellier elmondása alapján „mintha ködöt borítottak volna a portréfotókra, és megváltoztatták volna a ködöt alkotó pontok helyzetét. A pontok változása miatt mintha egy másik arc született volna”. A többször egymásra helyezett és változó portrék közül a kísérletben részt vevők szerint az egyik mindig jobban hasonlított egy Ninára, míg végül megszületett a Nina-kép. Vagyis az emberek fejében valóban létezik egy tipikus kép, ami összekapcsolható a névvel, ez pedig a pszichológusok és szociológusok szerint a tapasztalatok alapján alakul ki.
Most tegye fel a kezét, aki szívesen olvassa, hallja, hogy az arca pusztán önkényesen kapott neve alapján beilleszthető egy dobozba, és nem unikális. De ne feledjük, nem a nevünk, hanem a viselkedésünk hitelesít minket, egy Katalin is lehet különleges, egy Jenő pedig laza, mint a Riga-lánc.
(Borítókép: wernerimages / Getty Images Hungary)