Próbáljuk ki ezt a 7 módszert a fenntarthatóbb gardróbért!

Egyre többen törekszenek a zöldruhásszekrényre, mert már igen széles körben elterjedt, hogy a ruhaipar az egyik legszennyezőbb ágazat a világon. Sok vizet használ, tetemes mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, mérgezők a természetbe kerülő poliészter vegyületei, és a gyapothoz szükséges műtrágya is rettenetesen káros a környezetre. A ruhák előállítása fokozza az üvegházhatású gázok meglétét a légkörben és hozzájárul a globális felmelegedés egyre gyorsuló folyamatához.

Átalakítás, javítás, turkálás 

Talán mindenki szekrényének mélyén lapulnak kevésbé menő darabok, amelyeket még sincs szívünk kidobni, ezeket egy kis kreativitással divatos darabokká lehet alakítani. Egy felvarró, pár extra gomb, pluszzseb, kiengedés a hosszból vagy lerövidítés, szűkítés, festés, ezek mind új formát és stílust adhatnak megunt ruháinknak. 

Nagyon fontos, hogy akkor se mondjunk le szeretett ruháinkról, ha bajba kerülnek. Ha leugrik egy gomb, a varrás mentén elszakad az anyag, tönkremegy a cipzár, akcióba lép a moly, vigyük el egy varrónőhöz, vagy próbáljuk megjavítani mi magunk. Gombot varrni mindenki tud, csak egy erős szemüveg vagy nagyító kell hozzá. 

Ha mégsem tudunk ellenállni a gardróbfrissítés sürgető vágyának (ezt különösen évszakváltáskor érezhetjük, vagyis most!), ne szaladjunk a fast fashion márkák boltjaiba, inkább célozzuk meg a legközelebbi turkálót. Itt különleges, egyedi és sokszor top márkás (ha ez fontos szempont) darabokat is találhatunk fillérekért. Ezek biztosan nem fognak szembejönni velünk az utcán, ráadásul az új ruhák esetleges friss festékmaradványai is kikoptak már belőlük.

Ruhabérlés vagy jótékonykodás?

Külföldön már nagyon elterjedt a ruhabérlés (ez nálunk még csak az alkalmi vagy esküvői daraboknál bevett módszer), aminél havi előfizetést is lehet választani, de akár egyszeri alkalomra is használhatjuk. Itthon inkább a csere népszerű, erre jó példa a gardrobcsere oldal, ahol táskák, ruhák, cipők és egyéb kiegészítők találnak gazdára a tagok között.

Egy alapos szanálást követően előkerülnek megunt ruháink, ezekkel jótékonykodhatunk, például elvihetjük őket egy szeretetszolgálathoz, vagy egy plébániára, de barátainkat is megörvendeztethetjük velük – ha jó állapotúak. A lényeg, hogy az unalom nem ok arra, hogy a ruhák a kukában végezzék. Ha online piacterekre töltjük fel a régi darabokat, még pénzt is kereshetünk velük, csak írjunk melléjük vicces, figyelemfelkeltő szöveget, és készítsünk egy-két jó fotót.

Kapszulák a szekrénybe

Sokat hallani mostanában a kapszulagardrób kifejezést, de mit is jelent ez, és hogy vágjunk bele? A kapszulagardrób ötlete a negyvenes évekből ered, amikor a Vogue-ban megjelent a 100 dolláros egyetemi gardrób című cikk. Eszerint a kapszulagardrób 16 részből áll: 4 szoknya, 3 blúz, 2 dzseki, 2 pulóver, 2 kalap, 1 kabát, kesztyűk és mokaszin. A hetvenes években Susie Faux élesztette újjá ezt a kifejezést, amikor néhány alapvető, örök ruhadarab gyűjteményeként írta le ezeket. 

Az egységes stílusú, kis példányszámú, letisztult vonalvezetésű ruhákból álló szekrény átlátható, praktikus, és egymással jól variálható darabokat rejt. Ne gondoljuk, hogy ez unalmas, épp a kevés ruha ad igazán teret a kreativitásnak: variálhatjuk ezeket úgy, hogy a sokat forgó darabok is egészen más-más ruhának tűnjenek majd. 

A zöldruhatár kialakításakor fontos, hogy a vásárlás tudatos legyen. Ne vegyünk meg semmit csak azért, mert olcsó, leértékelt és „egynek jó lesz”. Gondoljunk mindig a ruha jövőjére: hányszor fogjuk felvenni, mennyire kihasználható és társítható meglévő darabjainkkal? Milyen anyagból van, milyen gyártással készült? Egyre több zöldtechnológiával előállított, újra felhasznált anyagokból varrt ruhát találhatunk, inkább ezek közül válasszunk, ha tetszenek. A környezetbarát, biológiailag lebomló szövetek, biopamut és lenvászon, valamint a regeneratív módon tenyésztett bambusz jobb, mint a szintetikus textilek, amelyek lebomlása több ezer év, és a folyamat során mikroműanyagok szabadulnak fel.

(Borítókép: Shutterstock)