Főhet a fejünk a tiniagy miatt

A tinédzserek a külső szemlélő számára, legyen az szülő, tanár vagy akár testvér, aliennek tűnhetnek, akik állandó hangulatingadozásoktól, bizonytalanságoktól, sírástól, álmosságtól, feszültségtől szenvednek. Talán az élet legnehezebb szakaszában vannak, amikor el kell fogadniuk változó testüket, keményen kell tanulniuk, meg kell felelniük a külső (kortárs) elvárásoknak, el kell viselniük az első szerelmek gyötrelmeit és ki kell lépniük a gyerekkorból. Aki látta már egy tizenéves ágyát, ledöbbenhetett, na nemcsak a rendetlenség miatt, hanem a mindent beborító plüssök számán, amik a szőrös, 40-45-ös lábú óriástinik ágyait foglalják el. Mert a kamaszok nem akarnak felnőni, de szegényeknek mégis muszáj kilépni a gyerekkorból. Óriási dráma ez, amit ráadásul agyi változások is kísérnek.

Agyban nagy

A tudósok csak az elmúlt két évtizedben térképezték fel a neurális változásokat, és végre dekódolni tudták a tizenévesek agyának titkait.

A frontális kéreg a serdülőkor során hálózatokat épít ki, és egyre hatékonyabbá válik, a lebenyekben (frontális, parietális) az agy megerősíti a legfontosabb kapcsolatokat, és a fehérállomány észrevehetően növekszik. Amint ezek a változások bekövetkeznek, egyes agyterületek gyorsabban fejlődnek, mint mások, ami befolyásolhatja a viselkedést. Az egyik szaporán fejlődő terület a jutalmazással kapcsolatos, és ez a tudás máris segíthet minket a tinikezelésben: sokszor, és ha megérdemlik, gyorsan jutalmazzuk őket (dicséret, ölelés).

Sok agyterület, például az érzékszervi feldolgozásban részt vevők, jóval a serdülőkor előtt stabilizálódik, a frontális kéreg azonban a korai felnőttkorig tovább építi hálózatait. Noha agyuk már nem olyan képlékeny, mint kiskorban, még mindig nagyon érzékenyek az intellektuális stimulációra, és hatalmas tanulási kapacitással rendelkeznek. 

A neurológiai és pszichológiai változások elsöprőnek tűnhetnek, gondoljunk csak impulzivitásukra, lázadásukra, ingerlékenységükre, pedig ez csak a mediális prefrontális kéreg fokozott aktivitása miatt történik. A kutatások azt mutatják, hogy az önértékeléssel kapcsolatos agyterületek aktivitása általában a serdülőkor közepén tetőzik. 

Álmosan, de ragaszkodnak

Az 50-es években Anna Freud, Sigmund Freud legkisebb gyermeke, szintén pszichoanalitikus, azt javasolta, hogy:

a tinédzserek váljanak le szüleikről és boldoguljanak egyedül.

De hiába is tűnnek lázadónak a serdülők, járnák (látszólag) a saját útjukat, igazából semmire sem vágynak jobban, mint szüleik jóváhagyására és támogatására. Ha segíteni akarunk nekik, figyeljünk a testi változásokból eredő bizonytalanságaikra, és tápláljuk önbizalmukat – mondja Terri Apter pszichológus. 

De miért olyan változó a hangulatuk és miért álmosak mindig?

Hangulatingadozásaik magyarázhatók az éréssel összefüggő fiziológiai és pszichológiai folyamatok kölcsönhatásával – hormonok, szerotonin, kortizol. Kedvetlen heverészésük pedig nem lustaságból fakad, hanem biológiai órájuk nincs összhangban a felnőttek vagy a nap ritmusával. Az ő melatoninszintjük nappal is lecsökkenhet, emiatt fekszenek órákig a plüssökkel (na meg ruhákkal, telefonnal, tankönyvekkel, stb.) teli ágyon. John Coleman klinikai pszichológus szerint a felnőtt ember agyában nem marad melatonin reggel kilenc órára, de a tinédzserek körülbelül felénél igen.

Úgyhogy hagyjuk őket pihenni, nőni és megküzdeni a növekedéssel járó hangulat- és hormoningadozásokkal. Elég tennivaló ez nekik.

(Borítókép: Robert Nickelsberg/Getty Images)