Hogyan védjük meg magunkat a netes csalóktól?

Nemzetközileg elismert kutatókban, ígéretes fiatal előadókban, magyar motivátorokban idén sem szűkölködött a Brain Bar, amit ezúttal a Magyar Zene Házában rendeztek meg szeptember 29-én és 30-án.

Az első nap negyedik előadója Kuhárszki András, az Omnichannel Tribe vezetője volt, aki az OTP lakossági és vállalati ügyfeleit kiszolgáló digitális platformokért és több mint 450 belsős és külsős dolgozó munkájáért felel. Mítoszdöntő előadásának témája a netes csalásokhoz kapcsolódott, a beharangozó azt ígérte, a bő félórás ismertető után tudni fogjuk, hogyan védekezzünk a netes csalók ellen.

Senki sincs biztonságban

A moderátor, Nagy Ildikó először azt pedzegette, ami mindenki fejében ott motoszkált már a program előtt is: kizárt, hogy engem valaha bárki bármilyen trükkel becsapjon, hiszen nem vagyok olyan hülye! De Kuhárszki már a harmadik percben elbizonytalanította hallgatóit: egy szuper informatikus ismerősét, egy pszichológust és egy bankvezetőt is át tudtak vágni a netes csalók. Akkor mi, egyszerű civilek, hogy lennénk biztonságban, hogy védjük meg magunkat?

Az OTP-vezértől megtudjuk, hogy a csalók arra utaznak, milyen az általános emberi természet, a hiszékenység és a sérülékenység nem függ a képzettségtől, műveltségtől, személyiségtől. A képzettebbek óvatosabbak ugyan, de mentálisan túlterheltek, és ezért nincsenek mindig résen. És ott van a hétköznapiság tényezője is, amit egy autólopásos példával szemléltetett a szakember: minél több autó volt, annál inkább elterjedtek a lopások, ugyanez történik az internetes csalásokkal is.

Az emberek nagy része úgy gondolja, a csalás leginkább a bank és a csalók ügye, nem az övék. De ez nem igaz: mi nyitjuk ki az ajtót a csalóknak. Nekünk kell figyelni arra, hogy kinek és miért adunk pénzt, ellenőriznünk kell a feladó e-mail-címét, hitelességét, nem szabad kiadnunk semmilyen információt magunkról, és Kuhárszki hangsúlyozta, fontos a fékek beépítése!

Nagyon lényeges az utólagos kontroll is: mindig ellenőrizzük le, mi történt, és ha valami szabálytalanságot észlelünk, a bank a tranzakciót követően pár percig még képes korrigálni.

Kuhárszki a „digitalizáció sérülékenyebbé tesz” mítoszát is lerombolta, mert nemcsak sérülékenyebbek leszünk, hanem orvosolni is tudjuk a problémákat. Ilyen digitalizációs „gyógyszer” például az elektronikus aláírópad a bankokban, ami az írás sebességét, a toll nyomását is érzékeli. A technológia szabályai megvédenek minket, csak tudatosan kell használni az internetet, a banki oldalakat, a levelezési rendszerünket.

Bár a pénzügyi tudatosságot hangsúlyozó előadás első látásra kilógott a Brain Bar jövőfókuszú, tudományos témái közül, de a végére teljesen világos lett, hogy jobb helyen nem is hangozhatott volna el. Ez is kliséket rombolt le, bevonta a közönséget (hang- és zajkeltő eszközöket kaptak, hogy tetszésüket vagy egyet nem értésüket kifejezhessék), és rávilágított, hogy a csalók mindenkit utolérhetnek, de a digitalizáció okos megoldásokat kínál az önvédelemre. 

Ez a szerkesztőségi anyag a Brain Bar támogatásával jött létre.

(Borítókép: Brain Bar)