Kínában megszületett az első klónozott sarki farkas

A Maya névre keresztelt kölyök még júniusban jött világra, de a Singogen Biotechnology cég egészen száznapos koráig várt a bejelentéssel, hogy biztosak lehessenek abban, hogy a klón egészséges és megfelelő ütemben fejlődik.

A szürke farkasok főként Amerika északi részén, a sarkkörhöz közel honos alfaj, a sarki farkasok ugyan nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé, de a Singogen azt reméli, hogy ezzel az eljárással más fajok esetében is áttörést érhetnek el, főként azoknál, amelyeket a kihalás fenyeget.

A klónozás módszerei időről időre vetnek fel komolyabb kételyeket, és annak ellenére, hogy a mostani valóban egy jelentős, tudományos áttörésnek számít, az állatvédők és a géntechnológiai cégek eljárásait ellenző aktivisták továbbra is nehezményezik, hogy a donorsejtek kinyerése és az embrióba való beültetés során olyan műtéteken és beavatkozásokon kell átesniük az állatoknak, amelyek gyakran komoly fájdalommal járhatnak. 

Isten helyett már az ember teremt? 

Az ellenzők tábora az esetenként fájdalommal járó beavatkozások mellett a folyamat lélektanával sem ért egyet, szerintük ugyanis erkölcsileg visszás az eljárás, mivel az ember Istent játszva úgy hoz létre embriókat, hogy a természetes megtermékenyítés nem történik meg ezeknél az állatoknál.

Az ellenzők táborával szemben a kutatók azonban úgy gondolják, hogy a klónozás a kihalt fajok újjáélesztése miatt rendkívül fontos felfedezése lehet napjainknak, hiszen a klímaváltozás miatt egyre több fajt fenyeget ez. 

A felmerülő kételyek ellenére kétségtelen, hogy Maya születése mérföldkőnek és hatalmas áttörésnek számít a génkutatás és klónozás területén, még akkor is, ha a farkast pontosan ugyanazzal a módszerrel „hozták létre”, mint Dollyt, a bárányt – az első olyan emlőst, amelyet sikerrel klónoztak még 1996-ban. 

A szomatikus sejtmagtranszfernek nevezett eljárást követően megszületett bárányt végül ugyan 2003-ban elaltatták – egyesek szerint agydaganatot diagnosztizáltak nála, mások szerint tüdőgyulladás végzett vele –, a farkaskölyök egyelőre kiváló egészségnek örvend, viselkedésében a hagyományos körülmények között született fajtársai viselkedését mutatja.

A kutatásról a labor vezérigazgatója, Mi Jidong nyilatkozott a Global Timesnak.

2020-ban megkezdtük a kutatási együttműködést a Harbin Polarlanddal, és két év fáradságos erőfeszítés után végül sikerült a sarkvidéki farkast klónoznunk. Ez az első ilyen eset a világon

– mondta Mi Jidong.

A cég 137 új embriót hozott létre magvatlan petesejtekből és a szomatikus sejtekből, majd ezekből 85-öt helyeztek át hét beagle méhébe. A projekt mögött álló cég célja az, hogy az eljárást a veszélyeztetett, vagy már kihalt fajok esetében is alkalmazni tudják.

Tovább dolgozunk ezen a területen, a következő lépésben szeretnénk ritka, vadon élő állatokat klónozni

– folytatta a labor vezetője.

A már 100 napnál idősebb Maya, mivel nem fajtársai között nőtt fel, élete hátralévő részében már biztosan fogságban fog élni – a kutatók reményei szerint annyi ideig, mint természetes körülmények között fogant társai. 

A dodómadár és a tasmán tigris is feltámadhat

A tudósok és a géntechnológiai cégek célja egyértelműen a már eltűnt, vagy a közeljövőben kihaló fajok megmentése és feltámasztása, amelyben az elmúlt időszakban több áttörés is történt. Márciusban a Santa Cruz-i kaliforniai egyetem kutatói első alkalommal szekventálták sikeresen a dodómadár genomjait – amely egyben az ember által kipusztított fajok jelképe is egyben, miután a felfedezésüket követően alig 100 évvel kiirtották őket. 

Szintén márciusban érkezett a hír, hogy az ausztráliai Melbourne-i Egyetem kutatói azon dolgoznak, hogy életre keltsék a hivatalosan 1986-ban kihaltnak nyilvánított tasmán – vagy más néven erszényes – tigriseket, azzal a céllal, hogy később újra a vadonban élhessen a faj. Esetükben erszényes ördögök méhébe tervezik eljuttatni a megalkotott embriókat.