Miért nem tudunk aludni? Most kiderül, milyen álmatlanságban szenved

Bár Cserna-Szabó András szerint „A férfi ott kezdődik, mikor daliás termete fonnyadni, haja őszülni kezd, álmatlanság támadja meg...”, az éjszakai nyugtalanság nagyon kellemetlen lehet hosszú és rövid távon is. Az emberek körülbelül egyharmada szenved alvási problémáktól, de álmatlanságról csak akkor beszélhetünk, ha az alvászavar napközben jelentkező rendellenességeket okoz. 

Az álmatlanság típusai

Az alváskutatók az álmatlanságot különböző típusokba sorolják: krónikus, rövid távú és egyéb álmatlanság.

• Krónikus inszomniáról akkor beszélünk, ha egy személy alvási nehézségeket és ehhez kapcsolódó nappali tüneteket, például fáradtságot és figyelemzavarokat tapasztal hetente legalább három nap, több mint három hónapon keresztül vagy tovább. Becslések szerint az emberek körülbelül 10 százaléka szenved krónikus álmatlanságban. A tünetek általában befolyásolják a munkahelyi vagy iskolai teljesítményt és a társadalmi vagy családi életet.
• A rövid távú álmatlanság ugyanazokkal az alvási nehézségekkel és tünetekkel jár, mint a krónikus, de ezek a problémák kevesebb mint három hónapig tapasztalhatók, és nem fordulhatnak elő hetente háromszor. A felnőttek 15-20 százaléka tapasztal rövid távú álmatlanságot főleg stresszhelyzetek idején. 
• Bizonyos esetekben az orvos egyéb álmatlanságnak nevezett állapotot diagnosztizálhat, ha az alvási problémák nem sorolhatók be sem a krónikus, sem a rövid távú álmatlanság kategóriájába. Ilyen a paradox inszomnia, amikor valaki úgy érzi, hogy nem alszik éjszaka, noha igen. Vagy az idősebb korban jelentkező gyakori éjszakai felébredés. 

Gyermekkorban előfordulhat a tárgyaktól vagy rutinoktól való függés elalváskor, ez is egyfajta alvászavar. A fatális familiáris inszomnia egy olyan alvási betegség, ami halálhoz vezethet. Öröklődő és jellemzően 50 éves kor körül jelentkezik ez az idegrendszert érintő, génmutációból eredő betegség, ami nagyon ritka, az egész világon csak pár száz embert érint.

Éjszakai szimptómák

Mind a rövid távú, mind a krónikus álmatlanságnak vannak bizonyos tünetei, ezek lehetnek az elalvás problémái, a túl korai ébredés, túl korai elalvás, függés valamitől. 

Orvosi álmatlanságról beszélünk, ha 30 percnél tovább tart az elalvás, vagy minimum 30 percig tartó éjszakai felébredést tapasztal valaki. A gyermekeknél 20 perces intervallumban határozták meg a számot. Az álmatlanság oka a kutatások szerint fiziológiás izgalomból (magasabb pulzusszám és testhőmérséklet, bizonyos hormonok mennyiségi változása) ered, ami nem kívánt időpontokban megzavarja a normális alvási mintákat.

Nagyobb valószínűséggel fordul elő álmatlanság a nőknél, idősebb korban vagy alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusz esetén. Veszélyeztetettek a stresszben élők, a betegek (depresszió, szorongás, reflux), a függők (alkohol, dohányzás, koffein), az instabil otthoni körülmények között élők vagy az erőszaknak kitettek. 

Az amerikai és európai alvásszakértők az álmatlanság kognitív viselkedésterápiájára esküsznek, ami segíthet a szorongások kezelésében, a jobb alvási szokások kialakításában. De gyógyszeres kezelés is könnyíthet az alvási problémákon, csökkentheti a szorongást és a negatív nappali következményeket.  

Szövődmények és stratégiák

A rövid távú álmatlanságban szenvedőknél lehetséges szövődmény a krónikus álmatlanság kialakulása. Létrejöhet ugyanis egy öngerjesztő kör: az átmenetileg fellépő alvásproblémák fokozzák az alvással kapcsolatos szorongást, ami egyenesen vezethet az éjszakai hánykolódáshoz.

A krónikus álmatlanság baleseteket és sérüléseket okozhat, és növeli az egészségügyi problémák, például a magas vérnyomás és a depresszió kockázatát.

A kutatások azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány első hónapjaiban az emberek 60 százaléka tapasztalta az álmatlanság tüneteit. Egyes felmérések összefüggést találtak az alvászavar és a járvány miatti stressz között, de az is beigazolódott, hogy a vírus fokozta az álmatlanság tüneteit. Egy kórház intenzív osztályára felvett emberekkel végzett tanulmány megállapította, hogy az alvás minősége romlott a vírusfertőzés után, és az alvás még 30 nappal később sem tért vissza megszokott rendjébe. 

(Borítókép: Tim Graham / Getty Images)