Egy ősi civilizáció, amely feltalálta a telefont, és gyerekeket áldozott fel

2022. szeptember végén a perui Pampa la Cruz lelőhelyen 76 rituálisan feláldozott gyerek maradványaira bukkantak a régészek. Nem ez az első eset, hogy a régióban gyereksírokra lelnek, összesen már több mint 300 gyermek holttestét tárták fel Pampa la Cruzban, és ebbe beletartozik az a több mint 140 gyerek, akiknek maradványaira 2018-ban bukkantak.

Az archeológusok szerint valószínűleg a valaha történt legnagyobb rituális gyerekmészárlás nyomai kerülnek elő most Amerikában. Az áldozatokat a chimú kultúra fővárosának, Chan Channak a közelében ölhették meg, eltemetésük pedig szisztematikusan zajlott: lábuk kelet felé állt, a fejük pedig nyugatra. Így a Csendes-óceán volt mögöttük, arcuk pedig a felkelő nap irányába nézett.

Miért áldoztak gyerekeket?

A Pampa La Cruz lelőhelyen feltehetően több áldozati rituálét is tartottak, a régészek szerint legalább hat ilyen esemény történt a chimú birodalom több száz éves fennállása alatt. A feltárások alapján az áldozati gyilkosságokat egy bemetszéssel végezték a szegycsonton, majd eltávolították a szívet. A csonttani elemzések után még pontosabb információink lesznek. 

A szeptember végén feltárt síroknál nem csak a rengeteg gyermektetemen ámultak el az archeológusok. A sírokat két halomba rendezték, az egyik alatt 25, a másik alatt 51 holttestet fedeztek fel, de ami igazán érdekes volt, az öt női test elrendezése. Térden állva, arccal a földre borulva temették el őket, fejük összeért, és így alkottak egy kört. Az archeológusoknak még nincs magyarázata erre a különleges temetkezési elrendezésre, de a tafonómiai (régészeti segédtudomány, ami az élőlények tetemeinek halál utáni folyamataival foglalkozik) vizsgálatok pontosabb elemzéseket tesznek majd lehetővé.

A kutatók hipotézise szerint a gyerekeket az istenek megnyugtatására és kiengesztelésére áldozták fel, hogy csillapítsák az El Niño esőzések áradásait.

Mit adtak nekünk a chimúk?

Joggal juthat eszünkbe a Brian életében is elhangzó kérdés, ezúttal nem a rómaiaktól, hanem a chimúktól mit kaptunk, egy olyan néptől, akikről szinte még senki sem hallott? Pedig kezdhetjük is sorolni: hidraulikus csatornarendszer, víztározók, piramisok, paloták. A chimú birodalom kézműipari termékei is rendkívüliek voltak, gyönyörű textilek, arany-, ezüst- és réztárgyak, de állítólag a két tökfej közé feszített zsinór elvén működő első telefont is ők találták fel. A chimú civilizációról a régészek azt feltételezik, hogy hatalmas birodalmuk a csendes-óceáni partszakaszon húzódott a mai Ecuador és Peru területén. Körülbelül 900 és 1470 között a legnagyobb és legfontosabb politikai rendszerrel rendelkeztek a régióban, kultúrájuk főleg a mezőgazdaságon alapult, komplex csatornahálózatukkal a hegyekből a mezőkre, palotákba és templomokba szállították a vizet. 

1465–70-ben civilizációjukat leigázta az inka uralkodó, Pachacuti Inca Yupanqui, aki kultúrájuk sok elemét beépítette az inka birodalom szervezetébe, például politikai rendszerüket, az öntözést, az útépítést.

(Borítókép: 2022. szeptember 27-én a Huanchaco Régészeti Program által közzétett légi felvétel. A régészek 76 sírt tártak fel, amelyekben feláldozott gyermekek maradványait találták. Fotó:  Handout / PROGRAMA ARQUEOLOGICO HUANCHACO / AFP)