Hiába alhatunk többet, mégis fájdalmas lehet az óraátállítás

Bár már évek óta terítéken van, és a legtöbben támogatják is az óraállítás eltörlését, október 30-án újra az órák mutatóit állítgathatjuk. Noha eredetileg főként gazdasági és energiafogyasztási okok miatt vetődött fel az ötlete, az elmúlt évtizedekben már leginkább csak a káros és negatív hatásairól lehet hallani. 

Az Európai Parlament (EP) már 2019-ben megszavazta az eltörlését, és akkor még mindenki arra készült, hogy 2021 októberében végleg leáldozhat az óraátállításnak. Az EP-nek ehhez a tagállami kormányokat tömörítő Tanáccsal is meg kellett volna állapodnia, de jött a pandémia, ami minden napirendi pontot felülírt.

Pedig nemcsak a vezető politikusok, hanem az átlagemberek is az eltörlés mellett állnak: az Európai Unió tagállamaiban végzett felmérés szerint a válaszadók döntő többsége támogatja az óraállítás eltörlését – közülük a magyar válaszadók 90 százaléka szeretné ezt. 

Ugyan a csatározás folyamatosan megy a témában, a legutóbbi információk szerint a kormány nem foglalkozik napirendi szinten a csak nyári vagy csak téli időszámítás bevezetésével, így még idén – és vélhetően jövőre is – számíthatunk a jetlaghez hasonló tüneteket okozó vekkerállítgatásra. Pedig most még a kevésbé fájó verzió következik: 30-án hajnali háromról kettőre kell majd visszatekerni a mutatókat – így egy órával többet alhatunk.

Hiába az extra óra, nem pihenhetünk jól 

A plusz egy óra alvás ugyan vélhetően mindenkinek jólesik majd, a folyamatos időátállásnak komoly egészségi kockázatai lehetnek, még úgy is, hogy a hónap végén egy extra alvásórához jutunk. 

A szakértők úgy vélik, hogy az óraállítás okozta cirkadiánritmus-zavar növelheti a szívroham és a szélütés kockázatát, sőt, az autóbalesetek számának növekedésével is összefüggésbe hozható az életünk szerves részeként jelen lévő gyakorlat. Nem is beszélve a napirend, így az alvási szokások felbolygatásából adódó nyilvánvaló rossz hangulatról és mentális problémákról, amelyek az alváshiány és az óraállítás leggyakoribb mellékhatásai.

De mi az a cirkadián ritmus? 

A cirkadián ritmus egy olyan 24 órás, azaz napi ciklus, amely a belső óránkhoz kapcsolódik. Míg például az éjszakai állatoknál ez az, ami tudatja velük, mikor hagyhatják el a menedéküket, az embereknél talán még fontosabb dolgokért felel: a cirkadián ritmus koordinálja ugyanis az emésztőrendszert, szabályozza a hormonokat, és ez felel az alvás-ébrenlét ciklusaiért is.

Ennek köszönhetően ez az „óra” napközben fény hatására az agynak ébrenléti jeleket küld, hogy éberek és aktívak maradjunk, éjszaka pedig beindítja az alvást segítő melatonin hormon termelését, majd folyamatosan továbbítja azokat a jeleket, amelyek segítenek átaludni az éjszakát. Emiatt lehet komoly probléma, ha a szervezet cirkadián ritmusa megszakad: a belső óránk nem tudja ellátni a feladatát maradéktalanul.

Szívfájdító mutatótekergetés

Az alvás hiánya miatt a kutatók szerint több, komoly egészségi károsodást is szenvedhetünk,  de mégis hogyan okozhat egyórányi ide-oda állítás szívrohamot?

Dr. John O'Neill, a Cambridge-i Medical Research Council Laboratory of Molecular Biology kutatója szerint az óraállítás okozta alváshiány és az ebből fakadó stressz növelheti a szívroham kockázatát. Bár ez elsőre meglehetősen drámaian hangzik, az óraállítás természetesen magában nem felel az egészségi kockázatokért. Azonban ha hosszú távon fennáll a cirkadián ritmus zavara, akkor komoly bajunk is származhat belőle. 

Ha a cirkadián ritmus krónikusan felborul, például műszakban végzett munka során, tudjuk, hogy az hosszú távon nagyon káros az egészségére. Ehhez mérten rendkívül ritka, hogy valaki ebbe bele is haljon – valójában ez egy olyan terhelés a cirkadián rendszernek, hogy az emberek túlnyomó többsége könnyedén megbirkózik vele. Mivel azonban az óraállítás az egész lakosságot érinti, enyhe növekedés tapasztalható a szívrohamok gyakoriságában

– mondta a Daily Mailnek O'Neill. 

Ezt az elméletet a kutatások is alátámasztják, egy 2013-as amerikai tanulmány szerint azonban annak ellenére, hogy a nyári időszámításra való – egy óra veszteséggel járó – átállást követő időszakban valóban 24 százalékkal megnőtt a szívrohamok száma, a téli időszámításra való visszatérés, egy óra nyerése mellett, nem mutatott komoly emelkedést a számokban.

A sztrók veszélye is fennáll

Attól függetlenül, hogy előre állított vagy visszatekert óráról beszélünk, a cirkadián ritmusunk mindkét esetben felborul, ami Russel Forster, az Oxfordi Egyetem professzora szerint akár szélütést, azaz sztrókot is okozhat. 

A megnövekedett kockázat a magas vérnyomás járulékos hatásának köszönhető, ugyanis ez vérrögképződést idézhet elő, és elzárhatja a véráramlást az agyba vezető artériákban. A sztrók az agysejtek pusztulását okozza, ami a szélütés árulkodó jeleit váltja ki, mint például beszédzavart vagy részleges testbénulást. 

Van ez az óra, amely fiziológiánk és viselkedésünk minden aspektusát a 24 órás fény-sötétség ciklushoz igazítja. Ha ez felborul, a vérnyomásunk megemelkedhet, ami különösen kockázatos lehet, ugyanis reggel 6 és déli 12 óra között amúgy is 50 százalékkal nagyobb az esélye a sztróknak, mint a nap más szakaszában. Ha arra kényszerítenek valakit, hogy még korábban keljen fel az ágyból, akkor az még nagyobb terhelést jelent a szervezetére, amely már nem biztos, hogy meg tud birkózni ezzel. Legtöbbünk számára ez rendben van, mert egészséges az anyagcserénk, de ahol fokozott a kockázata, az átállás alapvetően extra terhelést jelenthet

– vélekedett a professzor. 

A depressziósok és az autóbalesetek száma is nőhet 

Ahogyan a fizikai egészségre, úgy az óraátállítás és az emiatt megzavart alvási szokások hatással lehetnek a mentális állapotunkra is. A depresszióra hajlamos embereknél nagyobb a kockázata annak, hogy alváshiányban szenvednek, viszont a nem alvás még tovább ronthatja az állapotukat.

Bizonyítékok vannak arra, hogy a depresszió szorosan összefügg az alváshiánnyal. Ha valami megzavarja az alvást, és az illető kevesebbet alszik, akkor nagyobb valószínűséggel csúszik bele a depressziós állapotba. Amennyiben ehhez még hozzájön egy extra zavaró tényező, mint az óraállítás, akkor akár olyan súlyosabb mentális betegség is kialakulhat, mint a skizofrénia vagy a bipoláris zavar

– vélekedett Forster. 

És hogy mégis hogyan okozhat autóbalesetet az óramutató átállítása? A választ természetesen nem a falon vagy a csuklónkon ékeskedő ketyegőkben kell keresni; egy tanulmány szerint a látási viszonyok és a fáradtság lehet az oka annak, hogy az óraállítást követően megemelkedik a balesetek száma.

Egy svájci biztosítótársaság 2018 és 2020 között több ezer káresetet elemzett, és megállapította, hogy az őszi óraátállítás előtt az autóbalesetek negyede délután négy és este hét óra között történt. Az átállást követően azonban ezen időpontban történt balesetek aránya az összes eset harmadával nőtt meg, ami miatt okként az óraállítás okozta sötétben töltött órák számát és a fáradtságot tüntették fel.

(Borítókép: Fabian Strauch / picture alliance / Getty Images)