Újabb emberi eredetű metánfelhőket lepleztek le az űrből

A Nemzetközi Űrállomáson július óta működő berendezés, az Earth Surface Mineral Dust Investigation (EMIT) eredetileg a Föld száraz vidékeiről a légkörbe kerülő por összetételét hivatott vizsgálni a földfelszínről visszaverődő fényhullámhosszok alapján, nem mindegy ugyanis, hogy a légkörben lebegő por elnyeli vagy éppen visszaveri a sugarakat, azaz melegíti vagy hűti a bolygó légkörét.

Ám amint az kiderült, a por észlelésére kifejlesztett űreszköz spektrométere kiválóan azonosítani tudja a metángázt is, méghozzá részletesen, és akár egy focipályányi metánforrást is képes leleplezni. Az elmúlt időszakban már több tucat, gázvezetékekből és gázipari létesítményekből szivárgó óriási metáncsóvát észlelt az egyik legnagyobb felbontású metánvadász műhold.

Nem meglepő módon a világ legnagyobb földgázkitermelői felől árad (a földgáz jórészt metán) a legtöbb metán a légkörbe (Türkmenisztán, Oroszország, Egyesült Államok), az ottani szivárgó kutak és csővezetékek óránként több mint 25 tonna metánt engednek szabadon, évente együttesen körülbelül 8 millió tonnát.

egy új-mexikói olajmező és egy iráni hulladékfeldolgozó, de felfedeztek újabb forrásokat Türkmenisztánban is, nem is akármekkorákat: a tucatnyi hatalmas metánfelhő között akadnak 30 kilométeresnél nagyobb kiterjedésűek is. A NASA szerint valószínűleg több száz további metánforrás kerülhet képbe a következő hónapokban. Nem nehéz ilyeneket találni, becslések szerint ugyanis „normál” körülmények között a világ teljes gázfogyasztásának egytizede haszontalanul elszivárog a kitermelés, a szállítás és más gázipari műveletek során, és sokukat még nem azonosították.

Rendkívüli körülmények között is kiszökhet metán a légkörbe, ahogy az történt most szeptember végén az EU szerint szabotázs következtében lékeket kapott balti-tengeri Északi Áramlat 1 és 2 csővezetékekből.

Annyi földgáz szabadult ki hetek alatt, amennyit egy átlagos, százezer lakosú nyugati város egy év alatt felhasznál. Tetemes mennyiségről van szó, a Greenpeace szerint a kikerülő üvegházhatású pluszmetán annyira melegíti a légkört, mint amennyire Dánia nyolc hónap alatt kibocsátott összes üvegházhatásúgáz-kibocsátása teszi. Ugyanakkor szakértők szerint ez csak csepp a (metán)tengerben, a globális gázipar teljes metánszennyezésének mindössze másfél százaléka.

Itt lent a földön. A légkörben azonban jelentős többlet, ami azért probléma, mert az emberi eredetű szén-dioxid után a metán az egyik legerősebb üvegházhatású gáz. És bár egy évtized alatt lebomlik (a szén-dioxid csak egy évszázad alatt), viszont 80-szor több hő elnyelésére képes, mint a szén-dioxid. Ezért rövid távon jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz.

(Borítókép: NASA / JPL-Caltech)