Csúcsra pöröghetnek a Leonidák, érdemes lesz az égre nézni

November 19-én hajnalban meg fogunk közelíteni egy kozmikus porfelhőt, ami a Leonidák meteorraj 55P/Tempel–Tuttle szülőüstökösének 1733-ban kidobott maradványa, ezért az eget kémlelők a szokásosnál még intenzívebb és fényesebb hullócsillag-potyogásra számíthatnak. A raj szülő égitestje 33 évente érkezik a Nap közelébe, ilyenkor leváló porszemcséket hagy maga mögött, és ha a porfelhőkön áthalad a Föld, akkor sor kerül a meteorkitörésekre.

A Leonida meteorraj nem a sok hullócsillagról híres, de 33 évente intenzívebb kitöréssel jelentkezik, mert ilyenkor a meteorraj anyagát adó 55P/Tempel–Tuttle üstökös megkerüli a Napot, és az égitesthez közel kerülve port szór szét pályája mentén. Ha Földünk ekkor halad át az üstökös pályáján, akkor látványos meteorkitörésben gyönyörködhetünk.

Idén óránként talán 200 hullócsillagot is láthatunk, ha az Oroszlán csillagképben lévő Leonidák radiánspontja pont fölöttünk lesz. Ez az augusztusi Perseidák gyakoriságának kétszerese.

Hullanak a csillagok, csúcsformában a Leonidák 

Az üstökös utoljára 1998-ban járt a Nap közelében, legközelebb pedig 2031-ben fog. A Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza, Szabó Olivér Norton szerint november 18-ról 19-re virradó éjjel és hajnalban legyünk résen, ha megtehetjük, mert derült idő esetén csillaghullásban gyönyörködhetünk.

A több tíz kilométer magasban látható jelenséget a Csillagászati Intézet kutatói közelebbről is megpróbálják fürkészni, ezért expedíciót terveznek az Alpok egyik magasabb hegyére. Az itthon maradók sem lesznek program nélkül, tizennyolcadikán a Leonidákat fürkészhetjük a Csillagvizsgálóból, de ha az idő nem kedvez a látványnak, meteoritokat vizsgálhatunk mikroszkóppal és megcsodálhatjuk a közel 100 éves Budapest Kupolát is. A csillagásztól azt is megtudjuk, nehéz kiszámítani, mennyi hullócsillagra, meteorra számíthatunk a mostani Leonidák meteorrajból, erre csak becslések vannak a korábbi évek statisztikáiból.

Táncoló bolygók és a Hold

Szabó Olivér Norton hozzáteszi, lesz még látványos csillagászati esemény idén, a Hold–Uránusz–Mars-tánc például december elején, amikor a Hold először a Marsot takarja el, majd néhány napra rá az Uránuszt. 

Az előttünk álló hetekben a Mars a megszokottnál fényesebb és ragyogóbb lesz, érdemes figyelni. December első heteiben évzáró kvízesttel készül a Csillagvizsgáló, amikor az érdeklődők online tesztelhetik tudásukat a 2022-es év csillagászati eseményeiből. Szabót az űrversenyről is kérdeztük és megerősítette, hogy most kínai–amerikai konkurálás folyik.

Kína nyomul, két hete fejezte be űrállomása építését, így már egy nemzetközi és egy kínai űrállomás kering a sötét űrben. A kínaiak a nemzetközihez akartak csatlakozni, de az USA nem engedte, így sajátot építettek.

A kínaiak becélozták a Holdat, már háromszor le is szálltak rajta robottal, és a Marsra is eljutottak. Tervben van egy orosz–kínai holdbázis építése is. A fiatal csillagászt a földönkívüliekről is faggattuk, hiszen érdekes, mit gondol az idegen civilizációk létezéséről az, aki állandóan az eget fürkészi. Szabó szerint a nagy számok törvénye alapján lennie kell másoknak is a világűrben. A tejútrendszerben 2-300 milliárd csillag van, szinte minden csillagnak van bolygója is, galaxisok milliárdjai léteznek, vagyis

elég valószínűtlen, hogy csak a mi bolygónkon legyen élet. De ahhoz, hogy találkozzunk idegen civilizációk nagyköveteivel, egy időben kellene léteznünk közel egymáshoz, és ez már nehezíti az ügyet.

A tejútrendszer 100 000 fényév átmérőjű, hogy lehetne befogni az aktuális jeleket? Ami a csillagász és kollégái szerint valószínűtlen, az az, hogy az ember valaha találkozott már idegenekkel. Az ufó-észlelések Szabó Olivér Norton szerint inkább lehetnek meteorológiai, katonai jelenségek, vagy műholdak, mint egy másik világ hírnökei.   

De sosem lehet tudni, figyeljük az eget, ha ufókat nem is, a Leonidákat talán megláthatjuk péntekről szombatra virradóra.

(Borítókép: Leonidák meteorraj egyik hullócsillaga csíkot húz az égen az észak-spanyolországi Villanueva de la Pena településről fényképezve. Fotó: MTI/EPA/Pedro Puente Hoyos)