Energiaválság idején érdemes lenne kideríteni, hogy tárolhatjuk-e a villám energiáját?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Sosem tudhatjuk, hova csap a ménkű.
Naponta 8,6 millió villámcsapás éri a Földet, egy villám kisülésekor pedig 100 millió volt feszültség és akár 10 000 ampernél nagyobb áramerősség is létrejöhet.
A sydney-i egyetem, az UNSW elektromérnöke, John Fletcher professzor szerint elméletben lehetséges a villámlás által termelt energia felhasználása, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik.
A villámlásnál az a trükk, hogy lehet ugyan egymilliárd joule energia jelen, de ezt nagyrészt a villámcsapás éli fel.
A fény és a mennydörgés is energiaigényes, mire a földre érnek, ez már eltűnik. Ez már nehezíti az energia hasznosítását, de a bizonytalansági faktor is hangsúlyos, hiszen
Sosem tudhatjuk, hova fog becsapni a villám.
De, hogy megértsük, miért is olyan nehéz a villámenergia begyűjtése, tudnunk kell, mi is az a villám.
A villámlást okozó körülményekért elsősorban a meleg levegő és a vízmolekulák helyváltoztatása a felelős. Ez a mozgás eltávolítja az elektronokat, és különböző töltöttségű részekből álló feltöltött felhőket eredményez. Ha a viharokban keletkező elektromos térerősség elér egy bizonyos értéket, akkor történik a töltéskisülés. Ekkor keletkezik a töltéskiegyenlítő villámlás.
A villámokat nem látjuk, csak a másodperc töredékéig tartó villanásokat, amik a felhő és a Föld között játszódnak le. Vagyis elkaphatnánk őket a Föld felszínéről, de ez csak kis része lenne a létrejövő energiának. Az energia nagy része ugyanis magasan a felhő belsejében van, ezt kinyerni igen költséges lenne, és akkor még a tárolásával és az átalakításával nem is számoltunk.
A villámlásnak egy olyan eszközhöz kellene érkeznie, ami fel tudja venni az energiáját. De egy ilyen készülék megalkotása a kiszámíthatatlan villámoknál nem lenne igazán hatékony. Sajnos, a nap és a szél energiájával szemben nem tudjuk hasznosítani a villámokat. Hiszen, ahogy Fletcher professzor mondja
Össze sem lehet hasonlítani a 10 mikroszekundumnyi villámfelvillanást egy napelemmel, ami megfelelő időjárási körülmények között napi 10 órán keresztül is képes hasznosítani a napenergiát.
A szélenergia még hatékonyabb, mert éjszaka is begyűjthető, nem függ az órától. De az atomenergia és a vízenergia ugyanilyen megbízható energiaforrások.
(Borítókép: Ethan Miller/Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
