A gyíkok 35 millió évvel idősebbek annál, mint amit eddig hittünk
Egy új felfedezés szerint a gyíkok 35 millió évvel régebben léteztek, mint korábban gondolták. Egy kőfejtőből származó fosszília rántotta le a leplet a gyíkokról, melyeket az 1950-es évek óta őriznek egy brit múzeumban. A kutatók röntgenes közeli felvételek segítségével azonosították az állati maradványt, majd elemezték a hüllők evolúciótörténetét átíró eredményeket.
A Bristoli Egyetem munkatársai CT-vizsgálatokat végeztek egy hüllő megkövesedett maradványain, amelyek évtizedekig a Természettudományi Múzeum egyik raktári szekrényében pihentek. Ezek szerint az ismeretlen hüllő szoros rokonságban áll a mai gyíkokkal.
David Whiteside, a kutatás vezetője szerint a fosszília valószínűleg az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb felfedezése. Eddig úgy gondolták, hogy a gyíkok a későbbi középső jura időszakból származnak, de az új eredmények azt mutatják, hogy a késő triász időszakban (237–201 millió évvel ezelőtt) éltek.
A fosszília hatással van a hüllők, gyíkok és kígyók eredetére vonatkozó összes becslésre, és befolyásolja az evolúciójuk ütemére vonatkozó feltételezéseket – írja a BBC.
Röntgenfelvételek vezettek a felfedezéshez
Egy 1950-es évekből származó gyűjtemény raktárában találták meg a kőzetet, amely a dél-gloucestershire-i Tortworth melletti kőfejtőből származó példányokat tartalmazza.
A kutatócsoport a Cryptovaranoides microlanius nevet adta felfedezésének, ami kis hentest jelent, utalva az állat állkapcsára, amely tele van éles vágófogakkal.
Egy Clevosaurus-fosszíliákkal teli szekrényben fedezték fel a példányt. Először arra gondoltak, hogy az új-zélandi tuatara közeli rokonáról lehet szó, amely az egyetlen túlélője a Rhynchocephalia (felemásgyíkok) csoportjának, ami több mint 240 millió évvel ezelőtt vált el a négylábúaktól.
Ahogy folytatták a példány vizsgálatát, egyre inkább meggyőződtek arról, hogy az valójában közelebbi rokonságban áll a mai gyíkokkal, mint a tuatara csoporttal. Az egyetemi csapat röntgenfelvételeket készített a fosszíliáról, így három dimenzióban rekonstruálhatták azt, és láthatták a kőzetben rejtőző apró csontokat. Elmondták, hogy a Cryptovaranoides egyértelműen squamate (pikkelyes hüllők osztálya) volt, mivel több kulcsfontosságú területen, többek között az agykoponya, a nyakcsigolyák és a vállak területén különbözött a Rhynchocephaliáktól.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
