Nem is azért egyenesedett fel az ősember?

Fontos megérteni, hogy miért álltunk két lábra, ami az emberré válás egyik fő jellemzője. Az evolúciókutatók eddig úgy tartották, őseink akkor kezdtek egyenesen járni, amikor az erdők visszaszorultak, és a táj szavannaszerűvé változott. Mivel távoli rokonaink így kevesebb időt töltöttek a fákon, és többet a földön, a két lábon járás képessége hasznosabbnak bizonyult a magas fűben. 

Egy új kutatás szerint őseink azért kezdtek felegyenesedve járni, hogy könnyebben mozoghassanak a fák körül, élelmet keresve. Az új tanulmány társszerzője, Alex Piel biológiai antropológus szerint

nem a körülbelül ötmillió évvel ezelőtt történt szavannásodás, az erdők visszahúzódása váltotta ki a két lábra állást, inkább a gyümölcsfák keresése idézhette elő a felegyenesedést.

A tudósok a nyugat-tanzániai Issa-völgyben tanulmányozták az emberek legközelebbi élő rokonait, a vadon élő csimpánzokat. A környezet nagyon hasonlít a korai emberi ősök környezetére, sűrű erdős területek váltakoznak nyílt, faszegény területekkel.

Alyssa Crittenden, a Las Vegas-i Nevada Egyetem antropológusa szerint

Csimpánzok a fákon

A tanulmány alapjául szolgáló kísérletben a kutatók 15 hónapig 13 felnőtt csimpánzt figyeltek meg, és feljegyezték mozgásukat: fákon lógás, sétálás, mászás. 

Összesen több mint 13 700 megfigyelést rögzítettek, köztük 2850 mozgási eseményt. Azt is feljegyezték, hogy a csimpánzok hol tartózkodtak az egyes mozgások alatt (fákon vagy nyílt terepen). Majd adataikat más, csak sűrű erdőkben élő csimpánzok viselkedésével hasonlították össze.

Arra voltak kíváncsiak, az Issa-völgyi csimpánzok, akiknek sok szavanna is a rendelkezésükre áll, több időt töltenek-e a földön. De ezek a csimpánzok éppen annyi időt töltöttek a fákon, mint erdőben élő társaik. Vagyis a kevesebb fa nem jelent több időt a földön. A tudósok eddigi hipotézise, mely szerint gyakrabban járnak egyenesen, ha pusztaszerű területeken élnek, megdőlt, mert a felegyenesedett mozgások 85 százaléka a fákon történt.

Az új elmélet egyelőre több kérdést vet fel, mint választ: nem tudni, hogy a korai emberek miért kezdtek először két lábon járni, és hogy egyes, nem fákon élő állatok, például a kenguruk, miért álltak két lábra. A jövőben a tudósok folytatják a kutatásokat, hogy jobban megértsék, miért töltenek az Issa-völgyi csimpánzok olyan sok időt a fák lombkoronái között.

(Borítókép:  DEA PICTURE LIBRARY / De Agostini / Getty Images)