Már a metrózás is veszélyes lehet
További Tudomány cikkek
- Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett
- Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
- Gigantikus víztározót találtak az űrben, egy fekete lyuk mellett
- Az időszakos böjtbe belekopaszodhatunk
- Megszólalt a NASA egyik pilótája: A semmiből tűnt fel két fémgolyó, a radar sem észlelte őket
A kutatók egy új szennyezettségi elemzésben mágnesekkel vizsgálták a metró jegykiadóiból, a peronokról és kezelőfülkékből származó pormintákat.
Megállapították, hogy a minták nagy mennyiségben tartalmaztak egyfajta vas-oxidot, az úgynevezett maghemitet. Mivel a vasnak időbe telik, amíg maghemitté oxidálódik, az eredmények arra utalnak, hogy a szennyező részecskék hosszú ideig lebegnek a rossz szellőzés miatt az egész metróban, különösen az állomások peronjain – írja a napi.hu a Science Daily alapján.
A részecskék némelyike akár öt nanométer átmérőjű is lehet: elég kicsi ahhoz, hogy belélegezve bekerüljön a véráramba, viszont a vizsgálatok nem tudják kimutatni azt. Az UNICEF korábban már felhívta a figyelmet, hogy legalább húszmillió gyermek vérében magas az ólomszint a fejlett országok túlfogyasztása miatt.
A kutatók 39, a londoni metróból származó pormintát elemeztek, amiket 2019-ben és 2021-ben gyűjtöttek. Kiderült, hogy a metró rossz szellőzése miatt a metrók felkavarják a vassal teli port, amitől romlik a levegő minősége.
A metróban a legmagasabb a légszennyezettség
Más tanulmányok már vizsgálták a metró általános szennyezettségi szintjét és a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat, de ez az első alkalom, hogy a részecskék méretét és típusát részletesen elemezték.
A londoni metró naponta ötmillió utast szállít. A metróban a légszennyezettségi szint magasabb, mint Londonban általában, és meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott határértékeket. Korábbi tanulmányokból is az derült ki, hogy a metróban a szálló por nagy része a kerekek, a sínek és a fékek egymáshoz csiszolásakor keletkezik.
Általában a mágnesességet a bolygók esetén vizsgáljuk, de ki akartuk próbálni, hogyan lehetne ezeket a technikákat különböző területeken, többek között a légszennyezés vizsgálatakor is alkalmazni
– mondta Richard Harrison, a Cambridge-i Földtudományi Tanszék professzora, a tanulmány vezető szerzője.
(Borítókép: Oli Scarff / Getty Images)