Hashimoto: egy rejtélyes betegség, ami egyre terjed Magyarországon is

Takács István elmondta, a Hashimoto-thyreoiditis a pajzsmirigy krónikus gyulladása, aminek van egy nagyon pontos szövettani képe. A professzor hozzátette, hogy a betegek számának növekedését az 1960-as és 1970-es évektől kezdve regisztrálták gyorsuló tempóban, és ez annak a következménye, hogy a betegség diagnózisához vezető laboratóriumi mérés, az anti-TPO-teszt egyre szélesebb körben vált elérhetővé. Az anti-TPO, a peroxidált pajzsmirigyszövet egyik alkotórésze, és az ellen képződik egy ellenanyag, amelyet a szervezet immun ellenanyagokat termelő sejtjei termelnek a pajzsmirigy ellen, így gyakorlatilag lassan felfalva a pajzsmirigyet.

Ez tehát a pajzsmirigy ellen képződő ellenanyagok egyik fajtája, amely a leggyakoribb, és ennek kimutatása ma már szinte minden laborban elvégezhető. Amióta ez mérhető, azóta állítják fel egyre gyakrabban a Hashimoto-diagnózist. Ma már egy nyaki ultrahangvizsgálat és a laboreredmény elegendő, hogy kimondjuk, van-e valakinek egy krónikus pajzsmirigygyulladása.

Mitől lehet Hashimoto-thyreoiditist kapni? Mi okozza a betegséget?

Erre a kérdésre egyértelmű válasz nincs a professzor szerint. Viszont hozzáteszi, hogy vannak biztos pontok. Egyfelől vannak olyan emberek, akik genetikailag hajlamosabbak erre a betegségre, másfelől pedig vannak környezeti tényezők. Egyre valószínűbb, hogy bizonyos vírusfertőzések úgy alakítják át az immunrendszert, hogy az immunsejtek elkezdenek pajzsmirigyellenes immunanyagot termelni. Kérdésre, hogy mely vírusok hajlamosítanak leginkább, Takács István azt mondta, nevesített, pontos vírus, amely után nagyobb lehet a kockázat, az nincs. Akkor is kialakulhat, ha valaki hirtelen nagyobb stresszhatásnak van kitéve. Ami azonban biztos, hogy a Hashimoto előfordulása magasabb a jó jódellátottságú országokban, ahol nem nagy a jódhiány. Ma már szerencsére Magyarország is ezek közé az államok közé tartozik.

A jód pedig azért lényeges a professzor szerint, mert minél több a jód, annál nagyobb a hajlam az autoimmun folyamat elindulására.

Ezért kell vigyázni arra is, ha valaki túl sok jódot visz be a szervezetbe. De jódra mindenképpen szükségünk van, mert ha nem jutunk a megfelelő mennyiséghez, akkor pedig könnyen jódhiányos állapot is kialakulhat. A jódozott konyhasóval viszont éppen annyit viszünk be a szervezetünkbe, amennyire lényegében szükségünk van.

Hashimotós beteg esetében sem szabad teljesen megvonni a jódot, mert akkor a pajzsmirigy-alulműködés kockázata nő meg. A Hashimoto-thyreoiditis vége egyébként a pajzsmirigy alulműködése.

Ez pedig egy nagyon szerteágazó klinikai képet adó, nem ritka állapot. A népesség 5 ezreléke, de a 60 év felettiek 4-8 százaléka szenved pajzsmirigy-alulműködésben, ez több százezer embert érint. Megváltozik a szervezet energia-háztartása, ennek nyomán például előjöhet hajhullás, száraz lesz a bőr, a köröm töredezetté válhat, székrekedést, testsúlynövekedést tapasztalhatunk. Változnak a kognitív képességek, vagyis a szellemi képességek romlanak. Fáradtság és demenciára való hajlam jelenik meg. Az egész betegség régi neve a mixödéma, vagyis ujjbenyomatot nem tartó ödéma alakul ki testszerte.

Fiatal nők esetében a pajzsmirigy-alulműködés a termékenységre is kihat, vagyis kisebb az esélyük, hogy megfogannak.

Miért majdnem csak nők szenvednek a Hashimotótól?

A betegség hétszer annyi nőt érint, mint férfit. Ennek nagy valószínűséggel hormonális okai vannak, de a pontos összefüggés jelenleg nem ismert.

A betegségnek létezik még egy nagyon ritka válfaja, ez pedig a Hashimoto-encephalopathia, amely az agyat támadja meg. Ott viszont még nem tudták kimutatni, hogy a betegség a pajzsmiriggyel lenne összefüggésben. Ebben az esetben is emelkedett az anti-TPO, van egy speciális szövettani képe, és ez az agyvelőgyulladás szteroidra nagyon jól reagál.

Hogyan kezelhető a Hashimoto?

A végső pont a pajzsmirigy alulműködése, illetve hogy az évek során egyszerűen elfogy a beteg pajzsmirigye. Ez viszont ma már jól kezelhető – mondja Takács professzor, hozzátéve, hogy ugyanazt a hormont adjuk a páciensnek, amit a szervezet is termel, tehát emberenként eltérő módon, de be lehet állítani a pajzsmirigy működését a normális tartományban. Ez pedig azt jelenti, hogy a betegnek nem lesz sem rosszabb az életminősége, sem rövidebb az élete. Egy jól pótolható hiányállapot jön létre.

A másik oldalról, hogy megállítsuk a betegséget, ahhoz az egész immunrendszert kellene leállítanunk. Azoknál az autoimmun betegségeknél, ahol a betegség vége valamilyen életminőséget rontó állapot, például az SLE, a reumatoid artritisz, ott olyasmit adunk, ami befolyásolja az immunrendszer működését. Ilyen például a szteroidkezelés. Ennek azonban van mellékhatása, mert mondjuk nagyobb eséllyel lesz a kezelt fogékony fertőzésekre. Szteroidkúra hosszú távú mellékhatásaként a betegnél felgyorsul a csontritkulás folyamata, megnő a szürke hályog kockázata, gyorsul az érelmeszesedés.

Mindez azonban csak hosszú, éveken át tartó szteroidkezelés mellékhatásaként jelenik meg. Összességében elmondható, hogy a Hashimotónál nem éri meg az immunrendszert leállítani, nem is alkalmazunk ilyet.

Valójában nem tudjuk kezelni magát a Hashimotót, csak a páciens állapotát szinten tartani

–  teszi hozzá a professzor.

A magyar lakosság körében az anti-TPO-pozitivitás aránya, tehát amikor laborban kimutatták, hogy eltér a normáltól az anti-TPO szintje, vagyis lehet majd Hashimotója, nálunk 10-20 százalék között van, tehát roppant gyakori a pozitív lelet. Ekkor az érték a normál fölött van kicsivel, már a kóros tartományban. Nemzetközi kutatásokból kiderült, hogy olyan elhunytak vizsgálatakor, akiknél nem volt ismert a pajzsmirigygyulladás, esetükben mégis 15-20 százaléknál ki lehetett mutatni a gyulladást a pajzsmirigyben. Tehát ez azt jelenti, hogy ha valaki anti-TPO-pozitív, az még nem jelenti azt, hogy valaha is lesz pajzsmirigyproblémája.

A Hashimoto egy nagyon hosszan zajló betegség, igazán semmilyen tünete nincs. Csak akkor lesznek tünetek, amikor kialakul az alulműködés. A TSH, vagyis a pajzsmirigy működését szabályozó hormon, amely megmutatja, hogy alulműködés van-e, nos, ha a TSH felfelé megy, akkor kezdődik az alulműködés, vagyis próbálja a szervezet a pajzsmirigyet serkenteni. Ekkor szokott beavatkozni az orvoslás, és igyekszik a megadott tartományon belül tartani a TSH-t, hogy ne alakuljon ki túl- vagy alulműködés.

(Borítókép: Dr. Takács István. Fotó: Papajcsik Péter / Index)