Csak a nőknél hat az öregedésgátlás?

További Tudomány cikkek

A Max Planck Öregedésbiológiai Intézet és a University College London kutatói feltárták, hogy a muslincák között csak a nőstények reagálnak jól az öregedésgátló kezelésekre. A hímek sejtjei már eleve programozottak az öregedés visszafordítására, így náluk nem hat a szer.

Muslincákon végzett vizsgálatok feltárták, hogy az élőlények neme befolyásolhatja a rapamicin öregedésgátló gyógyszer hatásait. A legígéretesebb öregedésgátló, a rapamicin egy sejtnövekedést gátló szer, amelyet általában rákterápiában és szervátültetés után használnak. A kölni Max Planck Öregedésbiológiai Intézet és a University College London kutatói arra jutottak, hogy hatásai jelentősen eltérhetnek a nők és a férfiak körében.

A kutatásokból kiderült, hogy minő fájdalom, de a szer csak a nőstény legyek élettartamát hosszabbítja meg, a hímekét nem. Ráadásul a rapamicin hatásai még a nőstényeknél sem voltak egyértelműek: csak lelassította a nőstény legyek bélrendszerében az életkorral összefüggő kóros elváltozások kialakulását.

Linda Partridge, a tanulmány vezető szerzője azt mondta:

A biológiai nem döntő tényező lehet az öregedésgátló gyógyszerek hatékonyságában. Ha megértjük a nemspecifikus folyamatokat, kezelésre adott válaszokat, akkor jobb egyéni terápiákat is kidolgozhatunk.

És az embereknél?

A nők várható élettartama magasabb, mint a férfiaké, de gyakrabban szenvednek életkorral összefüggő betegségektől és gyógyszermellékhatásoktól.

Yu-Xuan Lu, a tanulmány egyik vezető szerzője azt mondta: a hosszú távú cél a kutatásokkal az, hogy a férfiak is annyi ideig éljenek, mint a nők, és a nők is ugyanolyan egészségesek legyenek, mint a férfiak. Ehhez azonban meg kell érteni, honnan erednek a különbségek.

A kutatók szerint a rapamicin fokozza az autofágiát, azt a természetes folyamatot, amelynek során a sejtek szétszedik és kitakarítják felesleges vagy működésképtelen elemeiket.

A rosszul működő sejtszervek, fehérjék eltüntetésével a sejt újból az ideális szinten működhet, legalábbis a női bélsejtekben. A hipotézis szerint a hím bélsejtek már eleve komoly autofágiaaktivitással rendelkeznek, és ezt a rapamicin nem tudja tovább fokozni. A tudósok a szer hatását egereknél is megfigyelték: a nőstény egerek fokozott autofágiaaktivitást mutattak a rapamicinnel végzett kezelés után.

(Borítókép: Jorge GarcÃa / Getty Images)