Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Megint a végéhez közeledik egy év, és mi nevethetünk, hogy ezt is túléltük. De mióta foglalkoznak a nevetés tudományával és miért nevetünk akkor is, amikor inkább sírnunk illene?
Tanulmányok kimutatták, hogy a nevetés összefügg fizikai, érzelmi és mentális jólétünkkel. Először a filozófusok, majd a pszichológusok foglalkoztak a nevetés okaival. A humor első ismert vizsgálói természetesen az ókori görögök voltak, Platón és Arisztotelész, akik szerint a nevetés gonoszságból (mások lenézéséből fakad), ezért elítélték.
A klasszikus vicc Görögországból és Rómából ered. Jim Holt tudományos író szerint Palamédesz görög mitológiai alak találta fel a rövid, nevetésre ingerlő történetek műfaját.
A 18. században vetődött fel először a gondolat, hogy a nevetés segítségével a gőzt engedjük ki, a feszültséget oldjuk, Freud később ezzel magyarázta a tabutémák nevetségességét. A humor egy másik modernebb magyarázata az inkongruencián alapul: az összeegyeztethetetlen fogalmak szembeállításán, az elvárások és a valóság közötti ellentmondáson nevetünk.
Röhögő kór
A ragályos nevetés vírusként terjed, és harmincszor többet nevetünk, ha más emberek közelében vagyunk. Robert Provine, a Marylandi Egyetem pszichológiai és idegtudományi professzora, kimutatta, hogy
az együtt nevetés a többiekkel való kötelék kialakítása.
Jim Holt szerint az ember mindenáron arra törekszik, hogy logikus magyarázatokat találjon az életben, de ha ez nem sikerül, nevetni kezdünk. Szerinte három dolog indokolhatja a nevetést: a felsőbbrendűségből eredő gúnyolódás (a franciák szerint „nincs” Belgium – súlyos tévedés a belga csoki szempontjából is), az abszurdból vagy vulgárisból eredő nevetés, például:
Olyan csúnya voltam, amikor megszülettem, hogy az orvos megütötte anyámat.
És a szelep szerep, ami a tudattalan és tabusított gondolatok fellazítása.
A nevetés fiziológiája és evolúciója
A nevetés biológiailag lehet elsődleges reflex (ha csikiznek például), de társadalmi kohéziós erő is, ami megkönnyíti a kommunikációt. Amikor nevetünk, több oxigént szívunk be, felszabadulnak a boldogságot okozó endorfinok.
Janet Gibson, az iowai Grinnell College kognitív pszichológia professzora szerint
a nevetés kommunikációs jelként fejlődött ki az emberben, a kacagó ember azt üzente közösségének, hogy minden rendben van.
Az antropológusok szerint a nevetés univerzális, de a különböző kultúrák nem ugyanazokat a dolgokat találják viccesnek. Például a belgák.
A nevetésnek fontos evolúciós szerepe van a párválasztásban, az agresszió és a konfliktusok csillapításában. A vicces férfiak azt üzenik humorukkal: jók a génjeim, egészséges az agyam, ez vonzza a nőket.
Miért vicces a tragikus?
A vizsgálatok szerint mindig ugyanazokon a dolgokon nevetünk: tilalmakon, tabukon, testi deformitásokon, mindenféle tekintélyen, de gyakran előfordul, hogy elnevetjük magunk egy tragikus hír hallatán is, ami lehet akár a kognitív sérülés jele is, vagy a demencia korai szimptómája. Legtöbbször azonban csak arról van szó, hogy a szervezet a rettenetesen feszült helyzetet próbálja oldani. Ez egyfajta sokkos állapot, tudatalattink így csillapítja félelmeinket, a fájdalmat, és a nevetéssel határolódunk el a fájdalomtól.
Az 1960-as években Stanley Milgram pszichológus kísérletében az alanyoknak „sokkolniuk” kellett egy, a kísérletbe beavatott embert, mikor ez utóbbi álsikoltozással reagált a műsokkra, a sokkolók nevetni kezdtek. Milgram konklúziója szerint az ideges nevetés nem őszinte, félelem, stressz és diszkomfort érzet szüli.
(Borítókép: In Pictures Ltd. / Corbis / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
