Különleges viking leletre bukkantak Dániában

Tíz éve nem fedeztek fel akkora viking leletet, mint amit most Dániában, egy Hune nevű falu közelében. A régészek szerint az épület a késő viking korból származhat, és valaha közösségi térként szolgálhatott, ahol politikai összejöveteleket és egyéb rendezvényeket tarthattak a 9. század vége és a 11. század eleje között.

Thomas Rune Knudsen, az ásatások vezetője és az Észak-Jyllandi Múzeum régésze úgy nyilatkozott, az újonnan felfedezett csarnokon kívül még több ház lehet a régióban, mert egy ilyen épület ritkán áll egyedül. A közelben található rúnakő vizsgálata alapján az ingatlan a Runulv den Radsnilde nemesi család farmja lehetett. A közel 5 méter magas rúnakő felirata:

A régészek szerint a rúnakő és a csarnok ugyanarra az elit társadalmi osztályra jellemző, úgyhogy feltehetően összetartoznak.

Az épület 40 méter hosszú és 9-10 méter széles lehetett, és 10-12 tölgyfa oszlopsor tarthatta a tetőt. Ez az akkori ismert házméreteknél nagyobb, tehát egy fontos közösségi épületről lehet szó. A csarnok kialakítása olyan szerkezetű, mint amilyeneket a régészek I. Harald erődítményeiben találtak, például Hobro település közelében. I. avagy Kékfogú Harald, aki Kr.u. 958 és 985 között uralkodott, egyesítette Skandináviát és térítette kereszténységre a dánokat, és nem mellesleg ő a névadója az adatátviteli szabványnak, a Bluetooth-nak is.

A régészek még csak félig tárták fel a viking csarnokot, most következik a radiokarbonos kormeghatározás, hogy pontosabban meg tudják becsülni az épület korát.