Miért okosabbak a gyerekek, mint a felnőttek?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
A német Regensburgi Egyetem és az amerikai Brown Egyetem idegtudósai kiderítették, miért tanulnak gyorsabban a gyerekek, mint a felnőttek. Mágneses rezonanciavizsgálatnak vetettek alá 55 gyereket és 56 felnőttet tanulás előtt, alatt és után. A titok a gamma-aminovajsav kémiai hírvivő.
Emlékszünk még, hogy gyerekkorban kívülről fújtuk az Anyám tyúkját, a Toldi: Előhangot, a Szondi két apródját? Ma még az öt tételből álló bevásárlólistát is elfelejtjük. Mi történt az évek során az agyunkkal? A jó hír az, hogy semmi, csupán a gyerekeké pörög jobban és gyorsabban, mint a miénk. Úgy szívják fel az ismereteket, mint a pelenka, de miért?
A német Regensburgi Egyetem és az amerikai Brown Egyetem idegtudósai összeálltak, hogy kiderítsék, mi áll a jelenség mögött. Tanulmányaik szerint egy vegyi anyag, a gamma-aminovajsav (GABA) kémiai hírvivő okolható a kicsik szuper fogékonyságáért. A GABA döntő szerepet játszik az új információk elsajátításának folyamatában, a tudás stabilizálásában, a rövid idő alatt megszilárduló új neurális hálózatok kialakításában – írja a ScienceAlert.
Mi is ez a GABA?
A gamma-amino-vajsav a központi idegrendszerben és a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben termelődik. A Langerhans-szigetekben az alfa- és béta-sejteket szabályozza, az alfa-sejteknél a glikogénkiválasztást korlátozza, a béta-sejteknél növeli az inzulintermelődést.
A kutatás során az agyi mechanizmusokat tanulás előtt, alatt és után mérték mágneses rezonanciavizsgálattal 55, 8 és 11 év közötti gyereken, valamint 56, 18 és 25 év közötti felnőttön. A felnőttek gamma-aminovajsav-szintje a vizuális tanulási kísérlet során állandó maradt, ellentétben a gyerekekével, ami az új ismeretek elsajátítása közben gyorsan megnőtt és még utána is magas szinten maradt.
Takeo Watanabe pszichológus és a tanulmány társszerzője úgy nyilatkozott:
A felnőtteknek legalább egy órát kellett várni, ha a tanulás után megint új ismeret megszerzésébe akartak fogni, mivel nem volt magas a tudást megszilárdító GABA-szintjük.
Sebastian Frank pszichológus és kognitív idegtudós, a tanulmány társszerzője, a Regensburgi Egyetem munkatársa hozzáteszi:
A GYEREKEK ÚJ ISMERETEINEK GYORS STABILIZÁLÁSA BIZTOSÍTJA, HOGY RÖVID IDŐ ALATT AKÁR TÖBB ISMERETANYAGOT SAJÁTÍTSANAK EL.
Bár a megfigyelés a vizuális tanulásra vonatkozott, a pszichológusok szerint ezek az eredmények kiterjeszthetők a memorizálás más formáira is.
(Borítókép: Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
