Összefogott a NASA és a Boeing: olyat alkotnak, amilyen még nem volt

A repülőgépek miatt – annak ellenére, hogy létfontosságú, hogy fent maradjanak a levegőben – gyakran éri támadás a különböző légitársaságokat, hogy nem elég fenntartható a működésük, a kereskedelmi repülők pedig egyértelműen súlyosbítják a globális felmelegedés hatásait. 

Ezen változtatna most a NASA és a Boeing, ezért az űrügynökség és a repülőgépeket gyártó vállalat bejelentette, hogy még ebben az évtizedben olyan egyfolyosós repülőgépet építenének és tesztelnének, amelynek rendkívül alacsony a károsanyag-kibocsátása.  

A NASA úgy véli, az ügynökség neve erre a garancia, ugyanis amit a repülésről ma tudunk, nagyrészt nekik köszönhető. 

A NASA a kezdetek óta az emberekkel van, amikor repülnek. A NASA mert messzebbre, gyorsabban és magasabbra menni, ezzel pedig fenntarthatóbbá és megbízhatóbbá tette a repülést. Benne van a DNS-ünkben

– mondta Bill Nelson, a NASA igazgatója.

Így volt ezzel a Boeing is, amely azonban az elmúlt években korántsem számított a biztonságos repülés mintapéldájának. A cég komoly bajba keveredett, miután egy fejlesztési hibájuknak miatt – amelyet elhallgattak – több ember halálával járó szerencsétlenségek történtek, idén pedig már januárban robbant a hír, miszerint a vállalat több gépe is robbanásveszélyes lehet. A NASA mindezek ellenére, úgy tűnik, teljes mértékben megbízik partnerében. 

2028-ban már tesztrepülés lehet

Az innováció, azaz a különleges repülőgép akár hamarabb is az égen lehet, mint azt bárki gondolná, ugyanis a tervek szerint már öt éven belül repülhetnek a fenntartható gépek. 

Célunk, hogy a NASA és a Boeing együttműködése segítsen a jövőben üzemanyag-hatékony kereskedelmi repülőgépeket létrehozni, amelyek előnyösek a környezet, a kereskedelmi repülési ipar és az utasok számára világszerte. Ha sikeresek leszünk, már a 2030-as évektől láthatjuk ezeket a technológiákat

– idézi Nelsont a CNN.

A NASA igazgatója szerint a kísérleti repülőgép első tesztrepülésére 2028-ban kerül sor, a cél pedig az, hogy a technológia a kereskedelmi piac hozzávetőlegesen 50 százalékát szolgálja majd ki, rövid és közepes távolságú egyfolyosós repülőgépeken keresztül.

Manapság a légitársaságok nagyrészt egyfolyosós repülőgépekre támaszkodnak, amelyek a légi közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás majdnem felét teszik ki a NASA szerint. A bolygó megóvása mellett az üzemanyag-felhasználás csökkentését célzó új technológia kifejlesztése egyben támogatja azt a célt is, hogy 2050-re a légi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkenhessen. 

Kisebb légellenállás, kevesebb üzemanyag

Az ügynökség szerint a NASA és a Boeing fejlesztése a jelenlegi leghatékonyabb megoldást jelenheti, hiszen a hagyományos repülőgépekhez képest akár 30 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyaszthatnak ezek a gépek, így ennyivel kevesebb a károsanyag-kibocsátásuk is.  

De mi ezeknek a gépeknek a különlegessége?

A fejlesztés kulcsa a Transonic Truss-Braced Wing elnevezésű koncepció, amely hosszúkás, vékony szárnyakra támaszkodik, melyeket átlós támasztékok stabilizálnak – egyben pedig ezek kötik össze a szárnyakat a repülőgéppel.

Ez a fajta formatervezés kisebb ellenállást eredményez, ami azt is jelenti, hogy kevesebb üzemanyagot éget el a gép, így jóval fenntarthatóbb és környezetbarátabb, a projekt keretében pedig további zöldmegoldásokon dolgoznak.

A NASA ambiciózus cél elérésén dolgozik, hogy olyan technológiákat fejlesszen ki, amelyek a következő évtizedekben csökkentik a repülés energiafelhasználását és károsanyag-kibocsátását. Ez fontos lépés afelé, hogy 2050-re nulla szén-dioxid-kibocsátás származzon a légi közlekedésből

– mondta Bob Pearce, a NASA repülésért felelős munkatársa. 

A szakértő szerint a vékony szárnyak koncepciója és az üzemanyag-felhasználás csökkentése megoldást jelenthet a problémákra. 

A Transonic Truss-Braced Wing az a fajta átalakuló koncepció és befektetés, amelyre szükségünk lesz ahhoz, hogy megfeleljünk a kihívásoknak. Az ebben a projektben bemutatott technológiák világos és életképes utat kínálnak az egyfolyosós repülőgépek következő generációjának, ami a társaságok, az emberek és a bolygónk számára is rendkívül hasznos lesz

– tette hozzá. 

Komoly projektre komoly pénzek

A repülőgépszárny oldalarány-növelésének előnyei már egy ideje ismertek, a tervezés strukturálásának kihívásai, az anyagok és a konstrukció fejlődésének köszönhetően pedig a cégek elérték azt a pontot, hogy öt éven belül tesztrepülést helyeznek kilátásba.

Ezt a kihívást azonban maga a repülőgépipar aligha vállalhatta volna egyedül, mind anyagi, mind szakmai szempontból szükségük volt a NASA-ra. 

A projektben való együttműködés révén a NASA és a Boeing több kockázatot vállalhat, mint amennyit a légi közlekedési ipar képes egyedül vállalni. Ez egy teljesen új kísérleti repülőgép, nem pedig egy olyan kereskedelmi gép továbbfejlesztése, amilyennel az utasok ma is repülnek. Kockáztatnunk kell, hogy a technológiát később alkalmazhassuk

– vélekedett Pearce. 

A nagy tervekhez elképesztő költségvetés is dukál, a most kötött partneri megállapodás szerint hét év alatt 425 millió dollárt fordíthatnak majd az elképzelések megvalósítására a NASA pénzéből, míg a Boeing és partnerei állják a fennmaradó 725 millió dollárt. 

Megtiszteltetés számunkra, hogy folytathatjuk partnerségünket a NASA-val, és bemutathatunk egy olyan technológiát, amely jelentősen javítja az aerodinamikai hatékonyságot, ami lényegesen alacsonyabb üzemanyagégést és károsanyag-kibocsátást eredményez

– mondta Todd Citron, a Boeing technológiai igazgatója.