A gazdagok sem okosabbak nálunk, sőt

Az emberek között az egész világon mélyül a szakadék, a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek. Néhány éve tette közzé az Oxfam brit jótékonysági szervezet, hogy a világnak 2153 milliárdosa van, összvagyonuk több mint 4,6 milliárd ember vagyona, és a világ leggazdagabb 1 százalékának kétszer akkora a tartaléka, mint 6,9 milliárd embernek. A legsokkolóbb azonban, hogy a 22 leggazdagabb férfinak több pénze van, mint az összes afrikai nőnek együtt. Az Oxfam szerint a gazdagoknak kedvező gazdasági rendszerben élünk: miközben ők tovább gyarapodnak (főleg a férfiak), addig a nőket és a legszegényebbeket egyre több helyen kizsákmányolják. De van-e a vagyonnak köze a kognitív képességekhez? 

Ha agyban nagy, dagad a buksza?

Jonathan Wainak, a Duke Egyetem kutatójának 2013-as tanulmánya még szoros összefüggést talált az agyi képességek és a siker, a gazdagság között.

Vizsgálatai szerint a milliárdosok majdnem fele kiváló kognitív képességekkel rendelkezik, de közöttük is nagy eltérések mutatkoznak az agyi képességek terén. Azok a milliárdosok, akik befektetésekből és technológiából szerezték vagyonukat, jobb kognitív képességeket mutattak, mint azok, akik a divatiparból, élelmiszerekből gazdagodtak meg. Vagyis a kiemelkedő agyi képességek nem egységesen jelennek meg a gazdagok között, hanem bizonyos területeken koncentrálódnak. A tanulmány azt is megállapította, hogy az elit egyetemek, főiskolák magas általános képességszintet jeleznek előre.

Újabb vizsgálatok kimutatták, hogy a magasabb intelligenciával és jobb kognitív képességekkel rendelkező emberek többet keresnek, de a leggazdagabb emberek egy százaléka egyáltalán nem tartozik a legintelligensebbek közé.

Mi újság Stockholmban?

A svéd Linköping Egyetem új kutatásában 59 387 18–19 éves svéd férfin végeztek kognitívképesség-tesztet, az adatok elemzéséből az derült ki, hogy a készségek és a fizetés között van összefüggés, de évi 60 000 euró feletti jövedelem esetén már nincs kiugró észbeli képességjavulás, sőt

Bár az eredmények nemzetiség és nem tekintetében korlátozottak, a minta elég nagy ahhoz, hogy lefedje a foglalkozások és fizetési szintek sokféleségét. Ezek a következtetések megkérdőjelezik, hogy társadalmunk meritokrácián alapul-e – vagyis hogy a siker és a magas jövedelem a kiváló intelligencia vagy tehetség gyümölcse. 

A svéd kutatás szerint a keresetet befolyásoló tényezők között szerepel a szerencse, a karrierlehetőségek, a háttér és a motiváció is. Az átlagon felüli bérezés azonban a munka és a (munka)szenvedély szoros kapcsolatából is fakadhat.

Tehát nincs bizonyíték arra, hogy a magasan képzett, jól kereső emberek jobban megérdemelnék a jólétet, mint a kevésbé sikeresek. Ez persze nem jelenti azt automatikusan, hogy az észbeli képességek nem befolyásolják a fizetést, de ha a legjobban keresőkről van szó, a társadalmi-gazdasági háttér, a kultúra, a személyiségjegyek és a szerencse dominánsabbak, mint az intelligencia.

(Borítókép: Getty Images)