Mekkora baj, ha rendetlenek vagyunk?

Kis- vagy nagy gyerek, férfi vagy nő, a rendetlenség mindenkit érinthet, ha olyan alkat. Van, aki egy elöl hagyott cérnadarabtól is megőrül, más az ágyneműjét sem teszi el reggelente. De vajon van-e megoldás a rendetlenségre? Ezúttal nem Marie Kondo fogja megmondani – aki, mióta három gyerek anyukája, már nem látja olyan egyszerűnek a rendrakást –, hanem mi.

Miért keletkezik a tohuvabohu?

A rendetlenséget a holmik generálhatják, amikből több van, mint kellene, ruhák, amiktől nem vagyunk hajlandóak megszabadulni, tárgyak, amikre még sosem volt szükségünk, de „egyszer talán majd lesz”.

A tudósok szerint a szükségtelen javak megtartása csak zsúfolja életterünket, és akaratlanul is zűrzavarhoz vezet, ami újra és újra felbukkan, ha nem tüntetjük el a felesleges tárgyakat. A szakemberek több megoldást is ajánlanak: rendezzük át a tárgyakat, szabaduljunk meg a feleslegesektől, vagy ha újat szerzünk, dobjunk ki egy régit. De van, aki azért nem tud megválni a dolgaitól, mert képtelen dönteni, mi maradjon, és mi nem. Egy 2023-ban megjelent tanulmány felfedte a határozatlanság miatti rendetlenség hátterét.

A koronavírus-járvány idején a tudósok 227 résztvevőt vontak be, hogy felmérjék, vajon a bezártság, a passzivitás ösztönzi-e az embereket arra, hogy rendet tegyenek maguk körül. A döntéshozatalról, a halogatásról és a rendetlenségről szóló kérdőív válaszainak elemzése után kiderült, hogy

A rendrakás ugyanis a felfordulás felszámolására irányuló döntések sorozata, de ez túlterhelheti a bizonytalanokat, akik vonakodnak cselekedni. A rendetlenség leküzdhetetlennek tűnhet, és inkább tudomást sem vesznek róla, ez a struccpolitika viszont a helyzet eszkalálódásához vezet.

Itt a kibúvó

Számos tanulmány alapján kiderült, a rendetlenség egy nagyon gyakori személyiségjegy lehet, ami gyakran a serdülőkorban megszilárdult jellemvonásokból ered. De vannak olyanok is, akiknél a rendetlenség a kreativitásra utal, ami a szabályellenes, vagyis alkotó emberek sajátja.

Ha a zsúfolt íróasztal a zsúfolt elme jele, akkor mit gondoljunk egy üres íróasztalról?

– vélekedett Einstein.

De a felfordulás mentális betegséget is jelezhet, például depressziót, a depressziósokat ugyanis megzavarná, ha bármitől meg kéne szabadulniuk – noha épp a rendrakás lehetne az egyik első lépés a betegség leküzdéséhez. A kényszerbetegek ezzel szemben épp hogy állandóan rendet tesznek. 

Miért nehéz leküzdeni?

Ha nincs időnk, túl sok a holmink, és még kiskorúak is tarkítják a családot, akkor garantált az állandó felfordulás. De ne essünk kétségbe, a rendetlenségnek lehet pozitív hozadéka is: Kathleen Vohs és kutatótársai egy sor kísérletet végeztek a rendetlenség pszichológiájával kapcsolatban. Azt találták, hogy a rendezett helyiségben végzett munka nagylelkűségre, pontosságra és egészséges táplálkozásra ösztönöz, viszont a rendetlen környezet nagyobb szellemi szárnyaláshoz vezet. Sőt, rejtvények kibogozásához is alkalmasabb a zűrös miliő.

A tiszta és rendezett helyen végzett munka az elvárásoknak megfelelő viselkedésre motivál, ellenben a zűrzavaros tér megszabadít a társadalmi normáktól és elvárásoktól. 

De a kényszer nem működik: ha egy rendezett teret kedvelő személyt kényszerítenek, hogy zűrös környezetben dolgozzon, akkor korántsem lesz kreatívabb vagy hatékonyabb.

Milyenek a rendesek és a rendetlenek?

A takaros környezetben élők inkább ragaszkodnak a hagyományoshoz, míg a zordabb környezetben élők az újdonságokat részesítik előnyben. Ha az íróasztal, a szoba rendben tartása nagyobb stresszt okoz, mint maga a rendetlenség, próbáljunk kicsit együtt élni a fejetlenséggel, hátha ez segíti a kreativitásunkat. Ha jól működünk akár egy nagyon rendetlen helyiségben is, ne hagyjuk magunkat befolyásolni. 

De ha a káosz stresszt okoz, vagy arra gyanakszunk, hogy lelki problémára utal (ha például eddig nem volt ránk jellemző), akkor próbáljunk úrrá lenni a zűrzavaron. 

(Borítókép: Yellow Dog Productions / Getty Images)