Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Az ELTE kutatója, Horváth Gábor és kollégái már korábban bebizonyították, hogy a vérszívó bögölyök nem támadják meg a csíkos és foltos kültakarójú állatokat, azonban eddig nem tudták a jelenség okát.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói kimutatták, hogy a parazita legyek zömében napsütésben támadják az állatokat, mégpedig azért, mert a melegebb testfelszínű állatokról könnyebben el tudnak menekülni.
Ennek oka, hogy ha melegebbek a szárnyizmaik, akkor gyorsabban működnek, amikor a gazdaállatok a csípés okozta fájdalomra reagálnak.
Azonban a kutatás ezen pontján felmerült a kérdés, hogy a rovarok miért hagyják békén a csíkos vagy foltos állatokat?
Az ELTE kutatói kísérletekkel bizonyították, hogy a zebrákat azért nem bántják a vérszívó bögölyök, mert napsütésben a fehér-fekete csíkhatároknál fellépő hőmérsékletkontraszt megzavarja a rovarok hőérzékelését.
Emiatt nehezebben találják meg a testfelszín alatt húzódó, környezetüknél kissé melegebb vérereket. Márpedig a vérre megtermékenyült petéik érleléséhez nagy szükségük van – emelték ki a kutatók.
Az ELTE kutatói abból indultak ki, hogy napsütésben a zebrabőr melegebb fekete és hűvösebb fehér csíkjainak határvonalai mentén olyan hőmérsékletgrádiensek, azaz kontrasztok keletkeznek, amelyek hasonlítanak a bőr alatti vérerek fölött kialakuló hőmérsékletkontrasztokhoz.
Fotó: ELTE
Amikor tehát egy nőstény bögöly hőérzékeléssel próbál megtalálni egy bőrfelület alatt húzódó eret egy zebrán, akkor a meleg-hideg csíkok határainál kialakuló hőmérsékletváltozást érzékelve ott is próbál vért szívni, ahol nem mindig van ér.
A fájdalmas csípés azonnal kiváltja a zebra parazitaűző ellenreakcióját, például a bögölyre veszélyes farokcsapást. A bögöly menti az irháját, elrepül.
Tehát a bögölyök megtanulhatják, – vagy genetikailag kódoltan eleve tudják – hogy nem érdemes csíkos vagy foltos kültakarójú gazdaállatok vérszívásásval próbálkozniuk.
Ha viszont egyszínű gazdaállattal próbálkoznak, hamarabb célt érnek, hiszen egyszínű testfelületen semmi nem zavarja meg a hőérzékeléses érkeresésben, így könnyebben találnak ért, amelyből teleszívhatják magukat. Ennek kiküszöbölésére jó evolúciós stratégia a csíkos és foltos gazdaállatok elkerülése.
A kutatók négy kísérletet is végeztek, amelyekkel igazolták feltevésüket. Az ELTE kutatóinak tanulmánya az International Journal forParasitology folyóiratban 2023 januárjában jelent meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
