Patikákban árulták a világ legdrágább magyar italát
További Tudomány cikkek
- Van egy kísérteties szálloda, ahol biliárdgolyókkal dobálóznak a szellemek
- A súlycsökkentő műtét lehet a megoldás a túlsúlyos cukorbetegek problémáira
- A Ryugu aszteroida mintái hemzsegnek az élettől
- A vese sejtjei is képesek az emlékezésre
- Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja
A világ legismertebb magyar borfajtája – már évszázadok óta – vitathatatlanul a tokaji aszú. „A királyok bora, a borok királya” 1995-ben elnyerte a Bordeaux-i Bor-világkiállítás Nagy Aranyérmét, 1996. március 5-én pedig az évszázad borának választották az 1972-es évjáratú 6 puttonyos aszúbort.
Legendák sokasága szövi át történetét. Az biztos, hogy már a honfoglalás előtt termesztettek szőlőt errefelé, de hogy ki készített először aszúbort , az már vitatottabb. Az aszúszőlő elnevezést már egy 1530. február 15-én kelt okiratban is említik, amelyben I. Ferdinánd magyar, német és cseh király megengedi, hogy két szekér gyümölcsöt és aszúbort szállíthassanak Mária királynénak, a mohácsi csatában elesett II. Lajos özvegyének Németalföldre.
Állítólag Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének, Lorántffy Zsuzsannának udvari papja, Szepsi Laczkó Máté volt az úttörő az 1560-as években (a sátoraljaújhelyi Oremus szőlőfajta terméséből készítette), és ezzel lepte meg úrnőjét húsvétra. A tokaji aszú pedig elindult diadalútjára. Kétszáz évvel később már úgy kínálta XV. Lajos francia király első számú ágyasának, Madame Pompadournak, hogy „le vin des rois et le roi des vins”, azaz a királyok bora, a borok királya.
Amikor a rothadt szőlő kincset ér
Aki először hallja, annak kissé meghökkentő lehet, hogy
ez a különleges bor nagy cukor- és savtartalmú, nemesrothadásnak indult szőlőszemekből készül.
A Tokaji borvidék speciális adottságai miatt pedig évről évre kiszámíthatóan rothadni kezdenek a szőlőszemek, ezért válhatott ez a vidék az aszútermelés őshazájává. A terület fekvése, a jó minőségű (legtöbb helyen vulkanikus) talaj jellegzetes ásványi anyagai és a speciális mikroklíma páratlan együttállása miatt a tokaji aszú egyedülálló ízvilágát lehetetlen lemásolni más tájegységeken.
Forrók a nyarak, egyenletesen kellemes az őszi időjárás, a deres októberi hajnalokat sokszor követik verőfényes nappalok, na és kellő eső hullik, mindezek a körülmények pedig ideálisak az aszúképződéshez. A riolitos talaj ráadásul könnyen felmelegszik, és még napnyugta után is sokáig tartja a meleget.
A kései szüreteken kézzel csipegetik le, és kézzel válogatják át az aszúszemeket, amiket (régebben még) faputtonyokba gyűjtöttek, összezúzzák azokat, gönci hordónyi musttal vagy borral elegyítik, majd egy-másfél napig állni hagyják.
Annyi puttonyos lett az aszú, ahány puttony aszúszemet áztattak egy gönci hordónyi mustban/borban,
és régebben annyi évig érlelték a kapott levet (riolittufába vájt, sok száz méteres pincelabirintusokban), ahány puttonyos volt, ezért a különféle aszúborokat 3-6 év késéssel kezdték árulni. A mostani előírások szerint legalább 3 évig kell érlelni, mielőtt forgalomba hozzák. A vidék abban is speciális, hogy csak az itteni (és a Rajna menti borvidéki) pincék falait borítja vastagon egy különleges aromát adó nemespenész, a Cladosporium cellare.
Művészek múzsája volt
„Öreg királyunk azért olyan egészséges, mert mindennap megiszik egy üveg tokaji bort – mondogatták Magyarországon abban az időben, amikor Ferenc József hosszú uralkodása folytán mindenféle legendákba, anekdotákba, mesemondásokba keveredett” – írta Krúdy Gyula. És valóban: a tokaji aszút korábban gyógyszerként is javallották, és patikákban is árulták. Talán ezért is hasonlít kissé a félliteres aszús palackok formája a gyógyszeres üvegekére.
Évszázadok óta rajonganak ezért a fenséges magyar borkülönlegességért, rendszeresen feltűnt a királyok asztalain, a művészek pedig ódákat zengedeztek róla. Említi a német költőfejedelem, Goethe is Faust című művében, amelyben
személyesen Mefiszto kínál tokajit egy Brandler nevű dőzsölő alaknak.
Dicsőítő verset írt hozzá (A tokaji bor dicsérete) Gabriele Baumberg bécsi költőnő 1795-ben, és amikor az ifjú Schubert elolvasta, azonnal (bor)dalt komponált belőle. Bizonyára ő is imádta ezt az ambróziát.
Évszázadokon keresztül a világ egyik legdrágább bora volt.
Hódolt neki Nagy Péter cár, Viktória angol királynő, Nagy Frigyes porosz király és persze Ferenc József. És áldotta Joseph Haydn, Beethoven és Liszt Ferenc. De Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke is, aki nemcsak a Függetlenségi nyilatkozat megírásával volt elfoglalva, hanem gyűjtötte a ritka és különleges borokat is. Gyűjteményében nem kevesebb mint 36 híres tokaji bort őrzött.
Kész regény és izgalom tehát ez a fenséges nedű, de azért, biztos, ami biztos, tesztelje tudását – egy pohár tokaji társaságában.
Minden kérdés megválaszolására 40 másodperc áll rendelkezésére. Jelölje meg a helyes választ, majd vagy várja ki az idő végét, vagy kattintson a "Következő kérdés" gombra. A linkre kattintva elindul a játék.
Kérjük próbálja meg újra.
(Borítókép: Szigetváry Zsolt / MTI)
Sajnáljuk, ez a játék már lezárult!