Közeleg az idő, amikor repülni fogunk és sárkányfarkunk lesz

Azt hisszük, sci-fi-forgatókönyv, hogy csápjaink és szárnyaink vannak? Nagy tévedés, a kutatók szerint néhány évtizeden belül megtörténik a test metamorfózisa.

Nincs akadály

A lábbal vezérelt harmadik hüvelykujj már kész van és a szakértők szerint ez csak az első lépés az emberi test nagyobb, drámaibb kiegészítőinek bevezetése előtt. Tamar Makin, a Cambridge-i Egyetem kognitív idegtudományi professzora, aki 2009-ben diplomázott a Jeruzsálemi Héber Egyetem Agy- és Viselkedéstudományi szakán, és az agy plaszticitásával foglalkozó kutatási programját az Oxfordi Egyetemen hozta létre. Szerinte

az agy rendkívüli módon képes alkalmazkodni egy extra végtaghoz. Igazából csak az irányítás a kérdés: hogy dirigálod azt, ami korábban soha nem volt?

A végtagprotézisek esetén a cél egyértelmű, a helyettesítés, de az új testrészeknél azt akarjuk, hogy a test továbbra is 100 százalékosan működjön – egy extra résszel. Makin elmondta, a fejlesztések során azon is töprengenek, mi van akkor, ha a plusz kéz esetén a lábtól vonunk el erőforrásokat, hogy átcsoportosítsuk a kezünkhöz? A professzor meg van győződve arról, lehet szárnyunk, vagy akár csápunk, mert technikai szempontból minden a rendelkezésünkre áll,

Dani Clode áll a 2017-ben bemutatott robotizált kiegészítő ujj mögött, amit viselője a nagylábujjak alsó részére rögzített nyomásérzékelőkkel vezérel vezeték nélküli kapcsolattal. Tesztelése során 20 résztvevőt tanítottak öt napig a hüvelykujj használatára, akik nagyon gyorsan elsajátították a módszert, és még bekötött szemmel is tudták működtetni. Elmondásuk szerint egyre inkább úgy érezték, a hüvelykujj a saját testük része. Ez az extra ujj nagy segítség lehet kártyázás, gitározás vagy egy palack egy kézzel való tartása és kinyitása esetén is. A kutatók megfigyelték, hogy a kísérleti alanyok agyában jelentős változások történtek az idegi áramkörök szerveződésében. Makin professzor szerint komplex folyamat, ahogy

az agy igazodik az új testrészhez.

Sárkányfarokkal a jövőbe

Clode egy protéziskarként működő robotizált csápot is tervezett Vine 2.0 néven, amiben 26 egyedi csigolya van, ezeket nyomásérzékelőkkel és a cipőben lévő elektronikával lehet irányítani.

Svédországban hárman már használnak olyan bionikus karokat, amelyeket a gondolataikkal vezérelnek. Dr. Max Ortiz Catalan, a göteborgi Chalmers Műszaki Egyetem professzora reméli, hogy a technológiát szélesebb körben el lehet terjeszteni, ezért csapata most azon dolgozik, hogy európai minősítést szerezzen.

A közelmúltban egy új funkcióval – az érintés érzésével – bővült mindhárom protéziskar. Dr. Catalan elmondta, az implantátumrendszer, amely a protézist az amputált végtag csonkjában lévő csontvázhoz rögzíti, stabil, és hosszú ideig használható, és gond nélkül illeszkedik a végtagcsonkhoz. Ez a zökkenőmentes kapcsolat a technológia és a biológia között lehetővé teszi, hogy jobban irányítsuk, és érzékszervi visszacsatolást hozhatunk létre.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Jon Paciaroni / Getty Images)