A szívbetegség tíz tünete, amelyet mindenkinek ismernie kell

Hazánkban a vezető halálozási okok között az első a daganatos megbetegedés, a második az iszkémiás szívbetegség, majd jön az agyérbetegség, a koronavírus és a szívinfarktus. A szív betegségei kiemelt helyen szerepelnek! Ameet Bakhai, a londoni Spire Bushey Kórház kardiológusa elárulta, mi az a tíz tünet, amelynél szívzűrre gyanakodhatunk. Ha ezeket észleljük, mindenképp cselekedjünk, mielőtt késő lesz.

Szívteszt

Dr. Bakhai szerint az emberek gyakran figyelmen kívül hagyják az egyértelmű jeleket, pedig egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne a tragédia. Az, hogy valakinek mennyire erős és egészséges a szíve, egy-két feladatból is kiszűrhető.

Sokan azonban nem gyanakodnak szívbetegségre, ha duzzad a lábuk, vagy olykor szédülnek, pedig ezek a szívgondok primer jelzői lehetnek. De ugyanilyen gyanús lehet a kar elfáradása erőkifejtéskor, és a túl szapora vagy kimaradó szívverés. Ha nehézkes a lehajolás, és a felállás sem megy könnyen, szívünk nem tud alkalmazkodni a testhelyzet változásához.

Dr. Bakhai hangsúlyozza: az is intő jel lehet, ha csak enyhe testmozgáskor is erősen izzadunk, ha gyakran van hányingerünk és mellkasi fájdalmunk, de az ébredéskor tapasztalható fáradtság is gyanakvásra adhat okot. 

Egy brit felmérésből kiderült, hogy az emberek 26 százaléka tapasztalt már szívbetegségre utaló tüneteket, de nem tartotta „súlyosnak” őket, 17 százalékuk úgy gondolta, túl fiatal ahhoz, hogy szívbetegsége legyen. De nagy félreértés, hogy a betegség az időseket érinti.

Minden korosztály veszélyeztetett, főleg most, a koronavírus-járvány alatt, mert a vírus gyakran a szívet és a szív nyálkahártyáját támadja

– mondta dr. Bakhai. A londoni National Health Service (Országos Egészségügyi Szolgálat) 2021-es tanulmánya szerint a Covid miatt kórházba került emberek több mint fele szívkárosodást szenvedett, például szívizomgyulladást, infarktust, iszkémiás szívbetegséget vagy ezek kombinációját.

Mi az a tíz tünet, amelyre mindenkinek oda kellene figyelnie?

• Szédülés hirtelen felálláskor
• Légszomj
• Nehézség lehajoláskor
• Erős szívdobogás
• Szorító mellkasi fájdalom
• Fájdalom a (bal) karban
• Nehézség felálláskor
• Egyéb mellkasi fájdalom
• Duzzadt, dagadt lábak
• Rendszertelen szívverés

A hirtelen halál

Egy március másodikán publikált új tanulmány szerint, ha mutációk lépnek fel azokban a génekben, amik hozzájárulnak a szívizomsejtek összekapcsolódását (kommunikációját) segítő fehérjestruktúrákban, ez aritmogén cardiomyopathia (ACM) kialakulásához, ehhez a progresszív és gyakran örökletes betegséghez vezethet, amelyben a szív nem tud megfelelően összehúzódni. Ez a gyakran élsportoló fiataloknál előforduló „hirtelen halál” oka.

Az új kutatásban egy ACM-beteg genetikai anyagát vizsgálták, és a dezmoplakin gén korábban ismeretlen mutációjával találkoztak. Sebastiaan van Kampen, a tanulmány szerzője elmondta, hogy szívizomsejteket tenyésztettek ki a laboratóriumban a páciensből. Ezeket a szívizomsejteket vizsgálták: a mutációt tartalmazó szívizomsejtek kevésbé szorosan kapcsolódtak egymáshoz, ráadásul a kutatók azt is felfedezték, hogy ezekben a sejtekben kevesebb ioncsatorna van, amik kulcsfontosságúak az elektromos jel terjedéséhez – ezek stimulálják az összehúzódást a szívizomsejtek között. A mutáció aritmogén cardiomyopathiához vezethet a betegekben.

(Borítókép: Érfestéses vizsgálat képei több monitoron a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika perifériás intervenciós laboratóriumában 2021. január 29-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)