Titkos tippek, amelyekkel magunkhoz vonzhatjuk az embereket

Az egyik trükk, hogy tűnjünk ki a tömegből, ugyanis ha eltérünk az átlagtól, vonzódni fognak hozzánk az emberek. Lehet, hogy ez nehéznek tűnik első olvasatra, mert eddig épp azon ügyködtünk, hogy belesimuljunk a környezetbe, de jó, ha tudjuk, hogy az eltérés titokzatos és vonzó. Ellenállhatatlan, ha valaki másképp csinálja a dolgokat, mint a többség. De persze ez nem azt jelenti, hogy minden, amit eltérően csinálunk, vonzó lehet.

Figyelem és készség

A további praktikák közé tartozik, hogy ha valakivel kommunikációban állunk, figyeljünk rá igazán, ne szóljunk közbe, ha ő beszél. Sokan észre sem veszik, amikor félbeszakítják a másikat nem szándékos durvaságból, hanem türelmetlenségből vagy bizonytalanságból. Ha félbeszakítjuk, azt akarjuk, hogy minket is lássanak a dialógusban, jelezni akarjuk a jelenlétünket. De így nem fognak tisztelni minket. Teret kell adni a másiknak is, hagyni kell, hogy kibontakozzon, ezt teszik a sikeres vezetők is, akik örülnek, ha mások is kiteljesedhetnek mellettük.

A következő trükk, hogy legyen valami, amihez igen jól értünk. Egy, az átlagosnál magasabb szintű készség fejlesztése különleges, kitartást és szívósságot igényel, ami sok emberben nincs meg. Gondoljunk csak a bajnok sportolókra, miért bálványozza őket több millió ember? Ezért, különlegesnek hatnak, mert rendelkeznek valamivel, amivel mi, egyszerű halandók nem. Lehetünk ügyes zsonglőrök, művészek, táncosok, tanárok, feltalálók, bármilyen képességünk lehet, amit magasabb szinten művelünk, mint az átlag, ez vonzóvá tesz minket a többség szemében. 

Egy furcsa kis kiegészítő

Ha eltérünk a normától vagy attól, amilyen kép él rólunk a többiekben, akkor is magunkba bolondíthatjuk az embereket. A nüansznyi finom kis eltérés (semmiképp ne harsány, mert ma épp az a trend) hatásos lehet, például egy átlagos öltözet mellé vegyünk fel egy különleges órát, ékszert vagy zoknit.

Legyünk ellenállóbbak a kritikával szemben, ne sértődjünk meg, ne legyünk egyből idegesek, ne vegyük magunkra a dolgokat. És ne is burkolózzunk csöndbe sértettség miatt, mert akkor bizonytalannak tűnhetünk, ami felemészthet minket belülről, és csöppet sem vonzó a többiek szemében. El kell hitetnünk, hogy nem zaklat fel minket a kritika, mosolyogjunk, ha sértegetnek is, így nehéz esetnek tűnünk majd, és egyből érdekesek is leszünk. Ráadásul többet kritizálni sem fognak minket, mert látják, hogy nem éri(nt) meg.

Sebezhetően, de keményen

A dialógust a saját javunkra fordíthatjuk, ha elmondunk valami olyasmit magunkról, aminek a megosztásához bátorságra van szükség. Kurázsi kell ahhoz, hogy felfedjük hibáinkat, ami megsemmisíti látszólagos tökéletességünket. De ez nem azt jelenti, hogy mindent osszunk meg (testi állapotunkat, nyavalyáinkat), csak nyugodtan mutassuk meg sérülékeny oldalunkat is. Mindenkinek van, és ha a miénket megmutatjuk, akkor másoknak is támogatást nyújtunk, ez a mi erőnk.

Ne nyeljünk le mindent, lehetünk néha bunkók is! Mert igen, a legtöbb ember mindent megtesz, hogy kedvesnek, ártalmatlannak tűnjön, de ebben a törekvésben gyakran eltűnik az igazi személyiségük. Ezért

Ha mi kiállunk ebből a sorból, az üdítően hat majd másokra. Egy kis szemtelenség csodálókat vonz majd körénk.

Figyeljünk oda igazán a partnerünkre. Sokan fejben nincsenek is igazán a beszélgetésben, de ha valóban koncentrálunk a másikra, meghallgatjuk és befogadjuk, amit mond, akkor mi leszünk a  jó hallgatók. A másik csodálkozni fog, hogy mennyire figyelünk rá, még akkor is, ha alig beszél. Legyünk 100 százalékosan jelen a kommunikációban!

(Borítókép: Getty Images)