Miért stigma a kopaszodás?

A kopaszság az 50 év feletti férfiak legalább 50 százalékát érinti, és a látványon kívül ugyan nincs semmilyen negatív hozadéka, Harry herceg mégis leszólta emiatt is Vilmost A tartalék című könyvében, és „riasztónak” ítélte bátyja csillogó fejbőrét. Noha Vilmos erről sem tehet, annál inkább a genetika és a hormonok!

Férfikopaszodásról, orvosi nevén alopéciáról akkor beszélünk, ha az eredeti hajmennyiség legalább 60 százaléka kihullik, és nem nő helyette új haj. Az androgén hormon 30-40 éves kor után a fej egyes területein a faggyúmirigyek számának és működésének növekedését váltja ki, de közben leáll a hajhagymák működése. Hat-hét év alatt ritkulni kezd a haj, a folyamat vége pedig a tar fejbőr. A történelem során nem okozott komoly lelki gondokat a férfi kopaszság sem elszenvedőjüknek, sem nőtársaiknak, sőt, voltak korszakok, amikor büszkén viselték a hajhiányt.

Ókori és művészeti kopaszok

2019-ben Samar Mostafa Kamal egyiptológus 122 kopasz férfi festett képét találta ókori egyiptomi magánsírokban. Idősek voltak, és a társadalom különböző rétegeit képviselték. Ekkor derült ki, hogy az ókori egyiptomiak külön kifejezéseket alkalmaztak a férfikopaszságra, és hogy a mumifikáció során „kopaszsági vonalat” alkalmaztak.

Paul Veronese olasz reneszánsz festő Az örök atya című festményén egy kopasz Istent mutat, aki éteri csodát hajt végre. Rembrandt 1632-es Dr. Tulp anatómiáján csupa kopaszodó férfi tanulmányoz egy boncolást. Tehát a kopaszság szimbolizálhatta akár a bölcsességet is.

Az Örökkévalóság kapujában című 1890-es festményén Vincent van Gogh Adrianus Jacobus Zuyderland kopasz holland nyugdíjast ábrázolja, akire saját kétségbeesett lelkiállapotát vetítette ki. Egzisztenciális depresszió, de a kopaszság semleges, sőt, a festő azt írta Theónak, testvérének:

Milyen szép látvány egy öreg munkás a foltozott ruhájában a kopasz fejével.

De egyéb történelmi bizonyítékokat is találunk arra vonatkozóan, hogy a kopaszság régen nem volt riasztó vagy szégyellnivaló. Ott vannak a kopasz vallási alakok, Buddha, Jeromos és Szent Ágoston, és japán istenségek, például Fukurokuju és Hotei.

A reklámok sötét hatása

A 20–21. században azonban felfutott a kopaszodás elleni szerek marketingje, és a természetes férfikopaszodás egy semleges esztétikai állapotból gyógyulást igénylő, riasztó betegséggé változott. A kúrák, ampullák sokszor sarlatánságok, drágák és hatástalanok, vagy hatóságilag jóváhagyott készítmények, amik átmenetileg és csekély mértékben, de valóban hozhattak eredményt.

A kortárs médiában ritkán látni kopaszságot, néhány színész kivételével (Jason Statham, Vin Diesel vagy Bruce Willis), de náluk éppen a haj hiánya lett a védjegy, és ez jelenti a maszkulinitást is. Egy 2011–2012 között készült tanulmány 5000 férfit vizsgált különböző magazinokban: a vonzó férfiak csupán 8 százaléka volt kopasz.

A kopaszság számos kortárs ábrázolása negatív sztereotípiákat is tartalmaz, a legtöbbször gazemberek (Fantomas), nevetségesek (Louis de Funès) vagy öregek.

Dr. Hannah Frith és Glen S. Jankowski egy tanulmányban feltárták, hogy a kopaszsággal kapcsolatos pszichológiai tanulmányok körülbelül 80 százaléka kapcsolatban áll a hajhullás elleni küzdelemre szakosodott vállalatokkal. Ezek a tanulmányok hajlamosak a kopaszodást betegségként ábrázolni (77 százalék) és népszerűsíteni a kopaszság elleni termékeket (60 százalék), anélkül, hogy komolyan megvizsgálnák a korlátaikat (68 százalék).

A kopaszság ma, a reklámok, filmek és kutatások alapján hátrány és betegség. De ahelyett, hogy engedünk a marketing nyomásnak, jobb lenne a művészettörténetet megvizsgálni, amiben a kopaszság évszázadokon keresztül volt ábrázolható és semleges vagy akár pozitív téma. A kopasz férfiak éppúgy lehetnek egészségesek, sikeresek és boldogok, mint szőrös társaik. Sőt, van, akinek a tar fej még jobban is áll, mint a hajas, jusson eszünkbe Sean Connery, aki a korral és ritkuló hajával érett vonzó hegylakóvá.

(Borítókép: Getty Images)