Magyar cég készítheti az első Mars-kolónia lakóegységeit a NASA-nak

A leendő marsi, emberes NASA-misszió lakómoduljainak megtervezését, illetve kivitelezését célul kitűző Founding Martian Colony (FMC) programhoz keresett meg az amerikai űrhivatal egy (egyelőre még a neve elhallgatását kérő) magyar kisvállalkozást, amelyik ha megfelel minden kritériumnak, rész vehet a 2024-ben induló felkészítésen – tudta meg az Index.

Ott voltunk és ott vagyunk az űrben

Már régen nemcsak Farkas Bertalan, vagy a Pille dózismérő juthat eszünkbe a magyar űrkutatásról. Hanem például a 2012 februárjában fellőtt, kategóriájában több rekordot is megdöntő, első, teljesen magyar építésű műhold, a Masat–1 is.

De mondhatjuk a Puli Space Technologies magyar űrtechnológiai céget és legújabb fejlesztését, a NASA-nagydíjat nyert Puli Holdi Vízszimatoló (Puli Lunar Water Snooper) detektort is, amely képes felmérni a Hold felszíni rétegében megbújó hidrogénkészleteket. A NASA komolyan számol az eszközzel Artemis programjában, amelynek célja, hogy 1972 után először, újra embert juttasson a Holdra, köztük az első nőt, 2024-ig.

Vagy említhetjük a magyar fejlesztésű TRITEL sugárzásmérő készüléket, amelyet az első, Hold körül keringő Lunar Gateway űrállomásra szánnak, 2024-ben. És egy másik, teljesen magyar fejlesztésű dózismérőt, az SDT-t (Space Dosimetry Telescope) is, amely a tervek szerint 2026-ban Mars körüli pályára induló és 2031-ben onnan visszatérő Earth Return Orbiter űrszondában fog szolgálatot teljesíteni, és méri meg első ízben a hosszú marsi oda-visszautazás sugárzási viszonyait. A Mars-utazásnak ugyanis éppen az az egyik nyitott kérdése, hogy mekkora dózist kaphatnak az űrhajósok, erről ugyanis egyelőre nincsenek pontos adatok, csak becslések, elképzelések.

Magyar fejlesztések sora vesz tehát részt Hold- és Mars-küldetésekben, nem meglepő ezért, hogy a NASA (és az európai ESA is) szívesen dolgozik magyar szakemberekkel. 

Ez már nem sci-fi lesz

Tavaly májusban mutatta be a NASA az első, emberes Mars-missziójának fő célkitűzéseit, eszerint már a 2030-as évek végén asztronautákat küldenének a vörös bolygóra. Az elképzelés szerint négyen utaznának, közülük ketten lépnének a Mars felszínére. A Mars-felszíni küldetés pedig 30 napos lenne. 

Kilenc hónapig tartana az odaút a mostani rakétatechnológiákkal, de már tesztelik a gyorsabb nukleáris hajtóműveket is, amellyel „csak” öt hónapig.

Akárhogyan is lesz, az első embereket mintegy 25 tonna felszerelés és utánpótlás várja a vörös bolygón, amiket robotizált küldetésekkel juttatnának el oda korábban.

Egy előre legyártott lakómodul megtervezésében és megépítésében vennének részt, amelyet aztán egy teherűrhajó vinne át az égitestre.

Nem lesz egyszerű dolguk, hiszen a különleges lakóegységeknek ellen kell állniuk az igencsak barátságtalan, zord körülményeknek. Nincs oxigén, a légkör jórészt szén-dioxidból áll, a gravitáció egyharmada, a légnyomás csak százada a földinek, a hőmérséklet pedig mínusz 80 és mínusz 5 Celsius-fok között liftezik. Ráadásul két és félszer erősebb az emberi szervezetre káros sugárzás (köztük az UV-sugárzás), mint nálunk, és rendszeresek a gyilkos porviharok.

Amint azt a magyar kkv főmérnöke az Indexnek elmondta, arra törekednek, hogy ne egy halom rozsda fogadja majd a vörös bolygóra érkezőket. 

Lassan csomagolhatnak az első telepesek

Többféle terv is készült már marsi településekre, van olyan elképzelés is, hogy egy kráter mélyén érdemes letelepedni, ahol gyengébb a káros sugárzás. Mindenesetre annyira komolyan gondolja a NASA a Mars-kolóniákat, hogy már önkéntes telepeseket is toboroz, hogy szimulált körülmények között kiderítse, milyen lesz az első lakók élete pár száz millió kilométerre innen. Milyen fizikai, mentális és érzelmi hatást gyakorol majd rájuk a hosszú bezártság, egymásrautaltság és a mesterséges körülmények. Az biztos, hogy csakis extrém viszonyokat tűrő, strapabíró lakóegységek garantálhatják az életben maradást a kíméletlen bolygón. 

Ilyen speciális modulokhoz szükséges különleges fémszerkezeti megoldások, rugalmas vázak, könnyű, ám ellenálló rögzítések, csapok, hevederek, merevítések megvalósításához keres megfelelően felkészült partnert az űrhivatal, és ha a magyar aspiránsokra esik a választásuk, akkor az a hazai űrkutatás, űripar és űrtechnológia egyik legnagyobb diadala lesz. 

Bolondok napi támogatott tartalom. De egy hónap múlva valóra is válhat. Május 2-án kiderül. 

(Borítókép: NASA)