Minden idők legdrágább könyvét fogják elárverezni?

Május 16-án a Sotheby’s New York-i központjában fogják elárverezni azt az 50 millió dolláros Bibliát, a Sassoon-kódexet, ami jó eséllyel pályázhat a világ legértékesebb könyvének címére. Az árverésre bocsátott tárgy csillagászati ára azt jelzi, hogy a Biblia továbbra is releváns emberek milliárdjai számára szerte a világon.

Ősbibliák

A májusban elárverezésre kerülő Biblia héber nyelvű, a Kr. u. 10. századból származik, de nem ez a világ legrégibb kézirata, hiszen ott vannak a holt-tengeri tekercsek is (apokrifek, apokaliptikus könyvek, héber és görög nyelvű kéziratok, kommentárok), nagy részük a Kr. előtti utolsó és Kr. utáni első századból származik, több mint 30 000 töredék. A tekercsek a mai napig a Biblia legrégibb kézirataiként vannak számontartva. 

A Sassoont a holt-tengeri tekercsekhez vezető hiányzó láncszemként emlegetik, bár ott van még a Codex Vaticanus is, a Biblia legértékesebb görög kézirata a Kr. u. 4. század elejéről, amit a Vatikáni Könyvtárban őriznek a 15. század óta. Vagy a Vulgata, Szent Jeromos latin nyelvű bibliafordítása, ami az 5. század elején készült, nem új fordítás, hanem a Vetus Latina-hagyomány (vagyis „régi latin”, a Biblia Vulgata előtti latin fordításainak neve, a 2. századtól kezdve helyi, egyházközségi használatra született variánsok sokasága) különféle anyagait dolgozta össze, javította és átírta. A Biblia szövege több metamorfózison is keresztülment a különböző nyelvek és fordítások jóvoltából.

A Sassoon

A Sassoon-kódexen radiokarbonos kormeghatározást végeztek (eszerint a Biblia a Kr. u. 9. század végéről vagy a 10. század elejéről származik), és a paleográfia módszerével is próbálták meghatározni a szöveg korát, vagyis a betűk rajzolását figyelték abból a hipotézisből kiindulva, hogy az emberek a Kr. e. 3. században nem úgy írtak, mint a Kr. u. 2. században.

A kora középkorban a zsidó tudósok rendszereket dolgoztak ki a bibliai szövegek írásjelezésére, és mivel a héber ábécé nem jelöli szisztematikusan és pontosan a magánhangzókat, ugyanazt a szöveget gyakran különböző módokon lehet olvasni. Próbálták jelölni a magánhangzók kiejtését, a hangsúlyt, az első héber Biblia pedig a mai kiejtéssel a Kr. u. 10. században készült el. A most elárverezésre kerülő könyv, a Sassoon-kódex nevét tulajdonosáról, David Solomon Sassoonról (1880–1942) kapta, aki a judaika és héber kéziratok szenvedélyes gyűjtője volt.

A Sassoon-kódex a héber Biblia monumentális átalakulásáról tanúskodik a történelem során. A bibliai szöveg megjelenése könyv formájában döntő fordulópontot jelentett az isteni szó általunk történő értelmezésében, és arról tanúskodik, hogy milyen hatást gyakorolt a héber Biblia a civilizáció pilléreire – a művészetre, kultúrára, jogra és politikára – az évszázadok során

– mondja Sharon Liberman Mintz, a Sotheby’s könyvekkel és kéziratokkal foglalkozó részlegének judaika-főmunkatársa. A 9. század végén vagy a 10. század elején keletkezett könyv 12 lap kivételével a héber Bibliának mind a 24 könyvét tartalmazza, és a legkorábbi teljes, Leningrádi kódex néven ismert héber Bibliát egy évszázaddal megelőzi. Az írásjelei kissé eltérnek az Aleppo kódexétől (ami megelőzte a Leningrádit, csak hiányos), nem egyeznek a hivatalos kiejtés írásjeleivel. A Sassoon-kódex a Biblia könyveit kicsit más sorrendbe rendezi, mint ahogy mi ismerjük őket. Ézsaiás próféta könyvét például Ezékiel után találjuk, és nem Jeremiás könyve előtt.

A könyv Londonból érkezik Tel-Avivba, majd Amerika több nagyvárosában bemutatják a májusi New York-i árverés előtt. A Sotheby’s aukciósház becslései szerint 50 millió dollárért (18 milliárd forint) is elkelhet, és így megdöntheti a valaha legmagasabb áron aukcióra bocsátott kézirat rekordját, az amerikai alkotmány első kiadású példányáét, ami két éve kelt el 43 millió dollárért.

(Borítókép: A Sassoon-kódex a Tel Avivi Egyetemen 2023. március 22-én. Fotó: Nir Elias / Reuters)