A nevetés világnapja alkalmából kérdezzük, mire is jó a röhögés

A nevetés testi reakció, amelyet mimika és hang kísér. A nevetésért mai ismereteink szerint konkrét agyterület nem felelős, de hozzá köthető régiók a ventromediális prefrontális cortex (ahol endorfin szabadul fel), a hipotalamusz és az agytörzs (ezek felelősek a száj megváltozásáért nevetés közben).

A nevetés fajtáit öt típusba sorolták, lehet spontán, hamis, stimulált, előidézett és patológiai (betegségek kísérője). A nevetés okai és funkciói szociális szereppel magyarázhatók, fontos a kapcsolatteremtésben, kommunikációban. Nevetés közben a stresszhormonok szintje csökken, és az oxigénellátás fokozódik, ezért is jöttek létre nevetőklubok, nevetőjóga, és vettük éveken keresztül a Hahota magazint is.

A világ legjobb vicce

Nincs is jobb egy klassz viccnél. És hogy milyen a klassz vicc? 2001-ben 40 000 vicc közül, szavazás útján került ki a világ legjobb vicce.

Két vadász együtt sétál az erdőben, amikor az egyikőjük összeesik. Úgy tűnik, hogy leállt a légzése, a szemei fennakadtak, mire a társa előrántja a telefonját és riadtan felhívja a mentőket. – A barátom meghalt, mit tegyek? Az operátor válaszol: – Nyugodjon meg, mondom, mi lesz. Először is bizonyosodjon meg róla, hogy valóban halott. A telefonban először csönd van, majd egy lövést lehet hallani, végül újra megszólal a vadász: – Megvolt, mi a következő lépés?

Ha most felszabadultan nevetett, az jó, mert aktiválta az agyát, védte a memóriáját, csökkentette a stresszt. Ha nevetőgörcsben tört ki, akkor sincs baj, csak vigyázzon, el ne veszítse az eszméletét, mert olykor az is előfordulhat. Ha más helyzetben jön ránk a nevetőgörcs, esetleg olyankor, amikor nincs is okunk rá, az akár agytumorra is utalhat.

Az evolúciós elméletek szerint elképzelhető, hogy a beszéd előtti időszakban a nevetés egyfajta nyelv előtti kifejeződése volt a biztonságnak, egy közösséghez való tartozásnak. Janet Gibson kognitívpszichológia-professzor szerint a nevetés kommunikációs jel, ezzel azt üzente az ember a közösségének, hogy minden rendben van. A nevetésnek fontos evolúciós szerepe van a párválasztásban, az agresszió és a konfliktusok csillapításában. A vicces férfiak azt üzenik humorukkal: jók a génjeim, egészséges az agyam, ez vonzó.

A kacagás kutatása

Henri Bergson francia filozófus előtt nagyon senki sem foglalkozott a humorral. Kortársa, Sigmund Freud pszichológiai szempontból elmélkedett róla, és az elfojtásokkal hozta kapcsolatba: a humor a szelep, ami ha kinyílik, feloldozás, felszabadulás az elnyomott vágyak, érzelmek esetén.

Bergson könyve, A nevetés 1900-ban jelent meg. Álláspontja szerint a humor „élő dolog”, amelyet tisztelettel kell kezelni, a nevetést szerinte három dolog definiálja: a humor emberi vetülete (csak nálunk jelenik meg), a nevetés ellenségei (a negatív érzelmek, például düh, félelem) és a közönség megléte, vagyis hogy a nevetésnek, a humornak mindig szüksége van visszajelzésre.

A nevetés, a humor társadalmi funkciója, hogy rávilágít a visszás helyzetekre, gondoljunk csak Hofi Géza egyszemélyes társadalomkritikáira, de azt mégsem mondhatjuk, hogy a humorban direkt lenne szükségszerű erkölcsiség.

Vannak-e nevetésfajták?

Szardonikus nevetésnek hívjuk azt a gúnyos kacajtípust, amit ma már nem nagyon ismerünk fel, pedig érdekes története van. Állítólag az ókori Szardínia lakói a már dolgozni nem tudó időseket rituálé keretében nevetéssel kísérve ölték meg, de azt is beszélik, hogy a szigeten egy mérgező növény hatására az emberek arca izomgörcsös mosolyba rándult.

Vlagyimir Propp folklórkutató az orosz népmeséket vizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy a nevetés csak az élők mágikus képessége, a nevetés tehát egyfajta (életbe) beavatás is lehet, aki megszületik, képessé válik a nevetésre.

A nevetés a vallásokban is jelen van, gondoljunk csak a nevető Buddha-szoborra, ami a hiedelem szerint szerencsét, bőséget, boldogságot hoz. Mintája a valószínűleg a 10. században élt Csi-ce nevű zen szerzetes, aki örökké mosolyogva a buddhista tanokat terjesztette kolduló szerzetesként.

A középkorban a kereszténységben létezett a húsvéti nevetés is, amikor a húsvéti prédikáción a pap felvidította a híveket a feltámadás örömével – Jézus legyőzte a halált.

Szélsőséges nevetések

1962-ben Tanganyikában kitört a történelem első nevetőjárványa. A furcsa kór egy lányiskolában pusztított, ahol pár órán belül 159 diákot kapott el a megmagyarázhatatlan nevetőkedv. Nem tudtak tanulni, nem tudtak koncentrálni. Volt, akinél már aznap elmúlt, de olyan lány is akadt, aki 16 napon keresztül nevetett. Első hallásra viccesnek, sőt irigylésre méltónak gondolhatjuk a sztorit, de a nevetéssel egyéb fiziológiai reakciók is járnak, sírógörcs, izzadás, fájdalom és légzési problémák, és a nonstop nevetés nagyon fárasztó is. A kór ráadásul terjedt, több ezer ember kapta el, főleg gyerekek, a járvány miatt több iskolát is be kellett zárni, mert képtelenség volt tanítani. Máig nem tudni, mi állt a jelenség mögött.

De Európában is történtek furcsaságok: 1989-ben egy koppenhágai moziban egy orvos, Ollie Bentzen halálra nevette magát A hal neve: Wanda című komédián, épp azon a jeleneten, amikor Michael Palin orrába egy vallatásnál sült krumplikat dugdos Kevin Kline. Bentzenről Amerikában egy fesztivált is elneveztek, ez lett a Bentzen Ball, ahol komédiások lépnek fel.

Van, aki az elmúlás perceiben is képes a nevetésre, nevettetésre, például Voltaire, akit a halálos ágyán felszólított egy pap, hogy tagadja meg a Sátánt. Mire Voltaire így reagált:

Most nem az az idő van, amikor új ellenségeket kéne szereznem.

Kövessük példáját, ne veszítsük el a humorunkat, történjen bármi, és nevessünk mindig, mindenhol, mindenen!

Ez a cikk a Magyar Telekom Nyrt. támogatásával jött létre.

(Borítókép: In Pictures Ltd. / Corbis / Getty Images)