Új eredmények a menopauzakutatásban

Mintha az öregedéshez és a halálhoz hasonló tabu lett volna eddig a menopauza is, de most valami lassan változni látszik. Egy új gyógyszer született, és új kutatási tendenciák indultak el Naomi Rance, az Arizonai Egyetem idegrendszeri betegségek specialistájának felfedezése nyomán. Rance még a 90-es években vette észre, hogy az agy egyik régiójában, a hipotalamuszban a neuronok mérete a menopauza után nagyjából megkétszereződött – írja a Nature.

Most megszületett a fezolinetant nevű gyógyszer, amit az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága várhatóan a nyár közepéig engedélyez. Ez lenne az első nem hormonális terápia a hőhullámok kezelésére – a hőhullám a menopauza egyik fő tünete, a nők mintegy 80 százalékánál tapasztalható.

Rengeteg érintett

A következő néhány évben a posztmenopauzás nők száma világszerte várhatóan meghaladja az egymilliárdot, de sokan semmilyen ellátásban nem részesülnek. Azonban egyre több kutatás fókuszál az állapot vizsgálatára, a tünetek felderítésére, és az orvosok kezdik felismerni, hogy a menopauza és az arra való átmenet, a perimenopauza megalapozhatja az agy egészségét a későbbi életkorban, és ez összefüggésbe hozható a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór kockázatával.

Hadine Joffe, aki a bostoni Harvard Medical Schoolban a nők mentális egészségével és öregedésével foglalkozik, azt mondja, hogy

A menopauza jellemzően 45 és 55 éves kor között jelentkezik, amikor a petefészek működése fokozatosan leáll, mert szabálytalanná válik az ösztrogén- és a progeszteronhormonok termelődése. A folyamat évekig is eltarthat, mert a változó ösztrogén egyébként fontos funkciói gyengülnek (a glükózfelvétel, az energiatermelés), és a neuronoknak hozzá kell szokniuk a hiányához. A hormon szintje az egyik héten esik, a következő héten nő, ami feszült, ideges állapotokhoz vezethet.

A menopauzát megelőző perimenopauza idején jelentkezik a legtöbb tünet, a hőhullámok, a rendszertelen menstruáció, a szorongás, a magas vérnyomás és a rettegett „agyköd”, ami akadályozza a koncentrációt. Ezek kezelése fontos lenne a későbbi állapotok szempontjából, de nincs határozott kezdete és vége, ami megnehezíti a tanulmányozását. Ráadásul nincs is széles palettája a kezeléseknek, a hormonterápián kívül nem sok lehetőségük van a nőknek a tünetek enyhítésére. De a hormonterápia sajnos nem mindenkinél alkalmazható, a kezelésből ki vannak zárva azok, akiknél fennáll a vérrögképződés kockázata, vagy akiknek már volt emlőrákjuk.

Megelőzni az Alzheimert

Rance 2011-ben megállapította, hogy a neurokinin B molekula receptorának aktiválása patkányokban hőhullámszerű változásokat vált ki. Ezt fejlesztette tovább Waljit Dhillo endokrinológus az Imperial College Londonban, és rájött, hogy egy olyan vegyület, ami megakadályozza, hogy a neurokinin B kötődjön a sejtreceptorhoz, csökkenti a hőhullámokat.

A kutatók azóta kimutatták, hogy a fezolinetant, egy hasonló vegyület szintén csökkenti a tünetek gyakoriságát azoknál a nőknél, akiknél menopauzával összefüggő, közepesen súlyos vagy súlyos hőhullámok jelentkeznek. A hőhullámok nemcsak kellemetlenséget jelentenek, hanem kulcsfontosságú szerepet játszanak az alvászavarok kialakulásában is, amit sok nő tapasztal a perimenopauza során.

Egyes tanulmányok szerint az alacsony ösztrogénszint szintén hozzájárulhat az éjszakai ébredéshez, függetlenül a hőhullámoktól. A nemi hormonok csökkenése hat az agy anyagcseréjére és immunállapotára mind a rágcsálók, mind az emberek esetében, mert az ösztrogénnek központi szerepe van a glükóz felvételének szabályozásában, és a glükóz az agy fő táplálékforrása.

Amikor az ösztrogénszint csökken, az agy metabolikus aktivitása kezdetben zuhan

– mondja Roberta Brinton, az Arizonai Egyetem neurobiológusa. Az agy éhezni kezd, és Brinton szerint válaszul elkezdi áthelyezni az anyagcserét a glükózról a lipidekre. Ez gyulladást válthat ki, ami hozzájárulhat a menopauza alatt tapasztalt agyködhöz, valamint az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór megnövekedett kockázatához. Brinton és munkatársai menopauzán átesett nőkön végeztek agyi képalkotó vizsgálatokat, és megállapították, a neurobiológiai stressz periódusa után az agy glükózhasználata a menopauza utáni „új normális” állapotba kerül.