Húsz év múlva már nem fogjuk látni a csillagokat
További Tudomány cikkek
- Itt van a karácsonyfa-szindróma: évente egyszer jelentkezik, de annál irritálóbb
- Ezt választották a 2024-es év szavának – de mit is jelent pontosan az agyrothadás?
- Megfejtették egy 4500 éves társasjáték szabályait
- Különleges kincsekre bukkantak az Északi-tenger fenekén
- Tényleg egy lapos korongon élünk, és 46 méteres jégfal vesz minket körbe?
2016-ban a csillagászok publikálták, hogy a Föld lakóinak egyharmada a fényszennyezés miatt már nem látja a Tejútrendszert, és a helyzet azóta is tovább romlott.
Ha a fényszennyezés területén nem történik változás, akkor a legtöbb fő csillagkép 20 év múlva már láthatatlan lesz. A veszteség kulturális és tudományos szempontból is jelentős. Martin Rees csillagász azt mondja:
Nem kell csillagásznak lenned ahhoz, hogy aggódj emiatt. Én sem vagyok ornitológus, de ha nem lennének énekesmadarak a kertemben, szegényebbnek érezném magam.
Rees alapítója annak a csoportnak, ami nemrég készített jelentést a fényszennyezés hatásairól és a potenciális javító intézkedésekről. Ezek között szerepel a sötét égboltért felelős miniszter kinevezése, bizottság létrehozása, valamint a világítás intenzitására és irányára vonatkozó szigorú szabályok megállapítása.
Christopher Kyba fizikus, a Német Geotudományi Központ kutatója szerint a fényszennyezés miatt egy ma születő gyermek még 250 csillagot láthat, ha felnéz az égre, de 18 éves korára már csak 100-at.
Még csillog, de már nem úgy
A csillogó Tejútrendszer éjszakai égboltja már nincs velünk többé. Ami régen általános volt, a pompás és ragyogó ég látványa, az mára ritkaságszámba megy.
Ezt már csak a világ leggazdagabb emberei és a legszegényebbek egy része tapasztalja meg.
Mindenki más számára a csillagokkal tarkított éjszakai égbolt többé-kevésbé eltűnt, azonban a világítás kis változtatása is jelentős előrelépést hozhatna. Például az árnyékolt, narancsosabb fényű kültéri lámpák.
A probléma az, hogy a fényszennyezést a lakosság még mindig nem tartja fenyegetésnek, pedig súlyos ökológiai következményei is vannak. A tengeri teknősöket és a vándormadarakat a holdfény vezérli, azonban a fényszennyezés miatt összezavarodnak és eltévednek.
A rovarok ráadásul, a madarak és más állatok táplálékforrásai vonzódnak a mesterséges fényhez, és azonnal elpusztulnak, amikor a mesterséges fénnyel érintkeznek.
De a fényszennyezés a szemünkre is hatással van, a ledvilágítás kékes sugárzásából szinte teljesen hiányzik a vörös vagy közel infravörös fény
– mondta Robert Fosbury, a University College London (UCL) Szemészeti Intézetének munkatársa.
A vöröses fény viszont jó hatással van a magas vércukorszintre, és fokozza a melatonintermelést. Fosbury szerint a fluoreszkáló világítás és a ledek bevezetése óta a spektrumnak ezt a részét eltávolították a mesterséges fényből, és ez szerepet játszhat az elhízásban és a cukorbetegek számának növekedésében.
(Borítókép: Alan Dyer / VW Pics / UIG / Getty Images)