Az oxigénhiány is meghosszabbíthatja az életet?

Lassan már se szeri, se száma a sok öregedésgátló módszernek, amellyel a kutatók kísérleteznek ígéretes eredmények mellett. Egészséges magok, sok folyadék, kevés kalória, rendszeres testmozgás, sok szociális kapcsolat, munka – csak néhány az ötletek közül. A PLoS Biology folyóiratban megjelent új kutatás leírása szerint pedig még az oxigénmegvonás (hipoxia) is jelentősen kitolhatja az élettartamot. 

Körülbelül húsz éve tudjuk, hogy a hosszabb ideig tartó hipoxia meghosszabbítja a tenyésztett sejtek, az élesztőgombák, férgek és legyek élettartamát. Tanulmányunk az első, amely laboratóriumi körülmények között tesztelte az oxigénkorlátozást egy emlősnél

– mondta Robert Rogers, az MGH vezető kutatója és orvosa az Interesting Engineeringnek.

A tanulmány szerzői egereken vizsgálták, hogy a Mount Everest alaptáborában tapasztalható oxigénszegény környezet milyen hatással van az állatokra. A hipoxia 50 százalékkal növelte az élettartamukat.

Epidemiológiai tanulmányok utaltak arra, hogy a magasabban élő populációk általában tovább élnek, és az életkor előrehaladtával egészségesebbek maradnak. Azt akartuk tesztelni, hogy ellenőrzött környezetben az oxigén korlátozása ugyanígy működik-e egerekkel

– mondta Vamsi Mootha, a tanulmány vezető szerzője, a Harvard Orvostudományi Karának rendszerbiológiai professzora.

Egerek a hegyi levegőn

A vizsgálatban a Mootha, Rogers és kollégáik egy idő előtti öregedés betegségében szenvedő egértörzzsel dolgoztak. Ezek az állatok körülbelül 3-4 hónapos korukban belehalnak az életkorral összefüggő betegségekbe, szemben az egészséges egerek kétéves élettartamával. Egy hipoxiás kamrába zárták őket, ahol az oxigénkoncentráció csak 11 százalék volt, ami megfelel a Mount Everest alaptáborában lévő oxigénszintnek (és persze bőven a normál 21 százalék alatt marad).

És akkor jött a reveláció: a kevés oxigént tartalmazó légkörben lévő egerek 23,6 hétig éltek, a normál körülmények között élő egerek átlagos élettartama viszont mindössze 15,7 hét volt.

De nemcsak az élettartamra volt hatással az oxigénmegvonás, hanem a neurológiai funkciók is tovább épek maradtak.

Rogers szerint túl korai lenne még megjósolni, hogy az oxigénkorlátozás megnövelheti-e az emberek és más emlősök élettartamát, mert még mindig nem ismerjük, hogy milyen molekuláris mechanizmus okozza a hosszabb életet.

Korábban is megfigyelték már, hogy az oxigénhiányos környezet jó hatással van a szervezetre: évtizedekkel ezelőtt az indiai hadsereg katonái három évig nagy magasságban szolgáltak (majdnem 5000 méteren), és jóval kevesebb, életkorral összefüggő betegséget tapasztaltak náluk (cukorbetegség, magas vérnyomás és szívzűrök), mint a tengerszinten szolgáló társaiknál.

Egy másik példa, amely a hipoxiás öregedésgátlást támasztja alá: a csupasz földikutya, amely a leghosszabb életű rágcsáló (akár 30 évig is elélhet), képes ellenállni az életkorral összefüggő betegségeknek, mert élete nagy részét oxigénhiányos környezetben tölti az odújában.

Nos, ezek az esetek még nem jelentenek meggyőző bizonyítékokat, de lehetséges kapcsolatot jeleznek a hipoxia és a megnövekedett élettartam között.

Suhajda Szilárd és a Mount Everest

Sajnos az elmúlt napokban beépült a köztudatba a Mount Everest, aminek oka, hogy a csúcsot oxigénpalack és segítők nélkül támadó Suhajda Szilárd szerdán eltűnt. Hosszas keresés után végül csütörtök este érkezett a hír, hogy egy másik expedíció tagjai megtalálták őt a Hillary-lépcsőnél, 8780 méteres magasságban, de nem tudtak segíteni rajta.

Szombat délutánra kiderült, a mentőcsapat nem találta meg Suhajda Szilárdot, a keresést befejezték, ugyanis az eltelt időt, időjárási és terepviszonyokat figyelembe véve semmilyen további esélye nincs annak, hogy a hegymászót életben találják.

A magyar háttércsapat nem tudja, hogy a hegymászónak sikerült-e elérnie a csúcsot, mivel nem férnek hozzá Suhajda eszközeihez. Csak sejtik, hogy eljutott a Mount Everest legmagasabb pontjára, és lefelé érhette baleset. A hegymászóról írt összes cikkünket itt tudja elérni.

(Borítókép: Serpák Nepálban. Fotó: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)