Tízezer méteres lyukat fúr a Föld középpontja felé Kína

Elárasztották a munkagépek a kínai Hszincsiang régiót, május utolsó hetében ugyanis kezdetét vette az a projekt, melynek keretein belül a kínai állam egy tízezer méteres lyukat szeretne fúrnia az ország egyik legnagyobb sivatagában. A fúrás célja elméletben az, hogy feltérképezzék, pontosan milyen kőzetek is találhatók az ország alatt, illetve hogy olyan felméréseket készítsenek, melyeket a földrengésekhez és vulkánkitörésekhez hasonló környezeti kockázatok során tudnak hasznosítani.

Az ország emellett abban is bizakodik, hogy a több mint tíz kőzetrétegen átívelő ásás utat nyit majd a krétakori időszakba is, ebben a mélységben ugyanis már akár 145 millió évvel ezelőtti leleteket is találhatnak.

Nem megy minden olyan egyszerűen

Ahogy az a Bloomberg jelentéséből kiderült, a fúráson dolgozókat már az első napokban meglepetés érte, a föld alatt lévő kőzetek ugyanis sokkal nedvesebbek voltak, mint amire számítottak. A projekt tudósai úgy hitték, a víz nem hatol be ilyen mélyen a kőzetekbe, a gyakorlat azonban rájuk cáfolt.

A kutatók továbbá abban reménykedtek, hogy a kontinens alatt meghúzódó gránitréteg alatt majd bazaltot találnak – ezt abból következtettek ki, hogy az óceáni kéregben ezt a felépítést figyelték meg –, a gyakorlat azonban ismét rájuk cáfolt, a vulkáni gránit alatt ugyanis csak még több, ez esetben már metamorf gránitot találtak.

A fúrási projekt nehézségét a legjobban egy teherautóhoz lehet hasonlítani, mely a stabil út helyett két vékony, kifeszített acélkábelen halad

– magyarázta a kínai állami hírügynökségnek Szun Csinseng, a Kínai Mérnöki Akadémia akadémikusa a fúrással kapcsolatban, hozzátéve, hogy a projekt előreláthatólag 457 napig fog tartani.

De mennyi az annyi?

Ugyan első ránézésre rendkívül nagy számnak tűnhet a tízezer méter mély fúrás, az közel sem az eddigi legmélyebb, amit az emberiség elért. Az egyik legnagyobb volumenű próbálkozás a Szupermély fúrás a Kola-félszigeten nevű projekt volt, amely az egykori Szovjetunió egy tudományos kutató mélyfúrása volt a Kola-félszigeten.

Az eredeti terv szerint a mélyfúrással tizenötezer méter mélységet akartak elérni, mellyel átfúrták volna a földkérget és a földköpenyt határoló Mohorovičić-határfelületet. A fúrás helyét a Murmanszki területen fekvő Zapoljarnij várostól tíz kilométerre nyugatra jelölték ki, ugyanis a mérések szerint itt volt a Mohorovičić-felület a legkisebb mélységben.

A fúrást végül 1970. május 24-én kezdték meg először az Uralmas-4E, majd az Uralmas-15000 típusú fúrótoronnyal. Az SzG-3 jelű, legmélyebb fúrás 19 évvel később, 1989-ben elérte a 12 262 méter mélységet, az eredeti tervet azonban nem sikerült megvalósítani. Mindezek ellenére az SzG-3 2008-ig még így is a legmélyebb ember alkotta mélyfúrás volt – egészen addig, míg Katarban el nem készült a 12 290 méter mély Maersk BD-04A nevezetű olajkút.

És hogy milyen messze van ettől a Föld középpontja? Röviden és tömören: nagyon. Bolygónk öt jól elkülöníthető rétegből épül fel, melyek kívülről befelé haladva a következők:

• kéreg,
• felső köpeny,
• alsó köpeny,
• külső mag,
• belső mag.

Azt, hogy mennyire aprók vagyunk a Föld felszínén, tökéletesen szemlélteti az, hogy önmagában csak a kéreg – mely kvázi az almának a héja – a szárazföldek alatt 30–70 kilométer vastag. A köpeny alsó határa körülbelül 2891 kilométer mélyen van, lefelé haladva fémtartalma növekszik, míg végül el nem éri a külső magot, vagy más néven maghéjat, mely a Föld magja, azaz a Föld középpontja körül található.