Városokba költöznek a kullancsok

Megszaporodtak a kullancsok az egész országban, de különösen a városokban. És bár átfogó magyarországi felmérés nem készült, a hazai tapasztalatok és a külföldi adatok is azt mutatják, nagyon valószínű, hogy emberi környezetben növekedett a számuk. Ennek oka az lehet, hogy

– mondta az Indexnek Földvári Gábor biológus, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének kutatója.

Nekik a Balaton a Riviéra

De új fajok is megvetették lábukat idehaza. Köztük a csíkos lábú, több mint fél centiméteres Hyalomma kullancsok. A parazita vérszívót 2009-ben figyelték meg egy Margit-szigeten élő sünön. Sokáig úgy tűnt, hogy a Hyalomma-fajok példányait csak szezonálisan szállítják hozzánk dél felől a költöző madarak, de nálunk nincsenek állandóan jelen. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) egy friss kutatásában azonban felfedezték, hogy a Hyalomma rufipes már megtelepedett a Balaton nyugati térségében, és

azaz szaporodni is képesek, és állandó populációt hoztak létre Magyarországon.

Amíg ők futva üldöznek, lerohannak...

A Hyalomma rufipes diszkrét honfoglalásán – szakmai körök kutatóin kívül – senki sem kapta fel a fejét, csakhogy ők hordozzák azt a magas lázat, izomfájdalmakat, fejfájást és bőrvérzést (krími–kongói vérzéses lázat) okozó vírust, amelynek jelenleg nincs ellenszere, és (külföldi adatok szerint) halálozási aránya mintegy harmincszázalékos. Magyarországon eddig senki nem kapta el a fertőzést, de az új faj megtelepedése semmi esetre sem jó hír senkinek. Már csak azért sem, mert a WHO (az ENSZ Egészségügyi világszervezete) szerint a krími–kongói vérzéses láz vírusa

És történetesen csak a Hyalomma kullancsok terjesztik. Éppen emiatt próbálja országszerte feltérképezni az Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő Projektje a lakosság segítségével, hogy hol és milyen Hyalomma kullancs felnőtt példányai kerülnek elő. Azonkívül, hogy remek a látásuk, és áldozatukat futva üldözik, és lerohanják, keveset tudunk a jövevényekről.

...az emberkullancsok csak állnak méla lesben

Nem úgy a mintegy húsz őshonos kullancsfajunk legismertebbjéről, a leggyakrabban emberre akaszkodó közönséges kullancsról (Ixodes ricinus), amely szinte vak, és nemhogy sebes léptekkel rohamozza meg a gazdatestet, hanem csak áll türelmesen, mélán, mozdulatlanul a fűszálak végén, fonákján, és várja, hogy arra jöjjön egy alkalmas, meleg vérű préda, amire végre rásodródhat, és kezdődhet a szívás. 

Nem kenyerük a testmozgás, egész életükben jó, ha néhány métert megtesznek. És nem másznak fára, nem figyelnek minket onnan, hogy a megfelelő pillanatban ránk vessék magukat (ahogyan nemzedékeknek tanították falsul), hanem az aljnövényzetben, magas fűben, gazban lapítanak lustán a félhomályban, miközben első lábaikkal (és az odanövesztett Haller-szervükkel) integetve kémlelik a környéket szén-dioxid után kutatva. Általában előbb-utóbb arra téved egy zsákmányállat, amibe aztán szívósan belecsimpaszkodnak, majd belefurakodnak.

Nem az Alföld az ő Bakonyuk

Imádják Magyarországot, főleg a párás, nem túl meleg buja réteket, bozótosokat, erdőket, a tölgyeseket kiváltképp. Különösen Észak-Magyarországon és a Dunántúlon érzik jól magukat, a Bakony és a nyugati határszél pedig valóságos Kánaán számukra. Nem rajonganak viszont a kánikuláért és a szárazságért, ezért az Alföldről alig vesznek tudomást.

Nem is zavarna senkit ez az egy-két milliméteres nyolclábú atkaféle, ha nem terjesztené az agyvelő- vagy agyhártyagyulladást okozó vírust vagy a Lyme-kórt okozó baktériumot. A vírusfertőzés viszonylag ritka, minden ezredik kullancs terjeszti csak, és az esetek körülbelül egy százaléka halálos. Ráadásul van ellene hatékony védőoltás.

Piros kokárdát tűzhetnek ránk

A betegség tünetei (levertség, láz, öt centiméternél nagyobb, koncentrikus körökből álló, vándorló piros kiütés) pár nap múlva jelennek meg, de van úgy, hogy csak hónapok múlva mutatkoznak.

Ha a tünetek (például a kokárdaszerű piros folt a bőrön) jelentkeznek, azonnal szakorvoshoz kell fordulni, és antibiotikum-kúrát kell beiktatnunk, különben (rossz esetben) hosszan tartó, akár életre szóló krónikus ideg-, izom- és ízületi károsodásokat szenvedhetünk.

Nem ismert pontosan, hány közönséges kullancs hordoz Lyme-kórokozót (10–50 százalék közöttire becsülik) – mondja a biológus-kutató, ezért ha a kertben, parkban vagy erdőn-mezőn tartózkodunk, akár csak egy rövid időre is, mindenképpen számítsunk arra, hogy megtalálnak minket. Bárhol előfordulhatnak, bármilyen sűrűségben, akár a saját kertünkben is. Utóbbi feltérképezéséhez a lakosság segítségét kéri az Ökológiai Kutatóközpont, amely ingyenes begyűjtő felszerelést is biztosít a kullancsmonitorozáshoz. Az érdeklődő résztvevők egy adatlap kitöltésével tudnak jelentkezni, és visszajelzést fognak kapni a beküldött példányokról.

Letesszük a fegyvert?

Felmerül persze a kérdés: miért nem irtják (szakszerű kifejezéssel, gyérítik) ezeket az alattomosan támadó, kéretlen, alamuszi parazitákat. Azért – mondja Földvári Gábor –, mert a szúnyogoktól eltérően nincs könnyen azonosítható, behatárolható, jellegzetes életterük. A szúnyoglárvák pocsolyákban, vizes területeken élnek, irtásuk ezért könnyebb. Ezzel szemben a kullancsok mindenhol kifejlődhetnek, szervezett, nagy területre kiterjedő irtásuk ezért szinte lehetetlen.

ameddig a kullancsok felmerészkednek életük során. Mérhetetlen összegbe kerülne, és képtelenség lenne kivitelezni. Bele kell hát nyugodnunk, hogy itt élnek körülöttünk, és együtt kell velük élni. Maximum védekezni tudunk ellenük zárt ruházattal, kullancsriasztó sprékkel, na és a legfontosabbal, hogy tüzetesen átnézzük mindenhol a testünket. Mást nem tehetünk.

De ez sem kevés, tehetjük hozzá, és felfoghatjuk a kölcsönös testvizsgálatot akár intimitást erősítő mókás rituálénak is, és máris nyerésre állunk a paraziták ellen. 

(Borítókép: Patrick Pleul / picture alliance / Getty Images)