
További Tudomány cikkek
-
Lassan, de biztosan bezöldül a világ legnagyobb tava
- Öt M-osztályú napkitörést regisztráltak, mágneses viharok jöhetnek
- Ha ezeket a tüneteket tapasztalja, ön is krónikusfáradtság-szindrómában szenved
- Dán tudósok kiderítették, van-e kapcsolat a tetoválás és a rák kialakulása között
- Naponta vagyunk a holdudvarhatás áldozatai, és még élvezzük is
A világűr hősei, az űrhajósok számos kihívással néznek szembe, amikor a tudomány szolgálatában kutatják a sötét kozmoszt. Az esetlegesen adódó technikai problémákon kívül ott a lelkileg megterhelő elszigeteltség, a szeretteiktől, otthonuktól való távollét és a fizikai kihívások is. Ugyanis az űrrepülésért igen súlyos árat fizet a szervezet. Korábbi kutatásokból ismert, hogy a gravitációmentes térben a csontok veszítenek sűrűségükből, az izmok összezsugorodnak, a felfelé áramló testnedvek nagy nyomást gyakorolnak az agyra és a szemre, ami látási problémákhoz vezethet.
Az űragy más
Az agy folyadékkal teli üregei kitágulnak az űrrepülésnél, és egy új tanulmány szerint három évbe telik, mire az agy újra a régi módon funkcionál, és helyreállnak a módosulások.
Az agy kamrái, amelyek a szerv mechanikai védelmében, az agyszövet táplálásában és a koponyaűri nyomás szabályozásában játszanak szerepet, űrrepülésnél 11-25 százalékkal tágulnak ki, és a Scientific Reportsban megjelent új cikk szerint minél hosszabb az űrmisszió, annál nagyobb a tágulás. Az még nem ismert, hogy ez mennyire és hogyan befolyásolja a teljesítményt és a hosszú távú egészséget.
A gravitáció hatása nélkül az agy feltolódik a koponyában, és kiszorítja a körülötte lévő folyadékot, amely felhalmozódik.
Az új tanulmányban a kutatók megvizsgálták, hogy a küldetés hossza, a korábbi űrrepülési tapasztalatok és a küldetések közötti idő mennyire befolyásolta az agyi változásokat. Harminc űrhajós MRI-jét vizsgálták meg az űrutazás előtt és után is: 18 űrhajós hat hónapot töltött az űrben, nyolcan két hetet, négyen pedig egy évet.
Túlélőtáborban és súlytalansággal készülnek a magyar űrhajósjelöltek
Exkluzív interjút adott az Indexnek a négy fiatalember.
Az eredmények szerint azoknál az űrhajósoknál, akik két hetet töltöttek az űrben, nem történt számottevő változás az agykamrákban, de meglepő módon a hat hónap és az egy év űrlét között nem volt különbség, hasonló mértékű agyi változást tapasztaltak,
vagyis úgy tűnik, hat hónap elteltével a kamra tágulása csökken. Az űrhajósok agya nem állt azonnal helyre egy-egy küldetés után, hat-hét hónappal a földet érést követően az agykamrák csak 55-64 százalékkal tértek vissza a repülés előtti méretükhöz, és ha nem telt el három év a küldetések között, akkor az agykamrák nem tudtak százszázalékosan regenerálódni.
Az űrutazás azonban nem csak emiatt igen kimerítő a szervezetnek: a NASA mérései szerint a sugárterhelés növelheti a rák kockázatát, károsíthatja a központi idegrendszert, és befolyásolhatja a kognitív folyamatokat is. A súlytalanság állapota hatással van a csontsűrűségre, az izmok állapotára (izomsorvadást idézhet elő), és látási gondokat is okozhat.
