Lenézik, pedig nagyszerű a bölcsészdiploma

A bölcsészettudományokat sokan lenézik, feleslegesnek, nem elég pragmatikusnak tartják, „büfészaknak” csúfolják, sőt, a bölcsészeket egyenesen lúzernek nevezik a konkrétabb, jobban megfogható területeken dolgozók – például a pénzügyi, gazdasági, számítástechnikai szakemberek. Pedig a nyelvészet, kultúra, történelem tanulása nagyon hasznos, derült ki az Oxfordi Egyetem új tanulmányából.

Nyelvészetet is nyugodtan

A vizsgálat összefoglalója nem sokkal a brit Felsőoktatás-politikai Intézet jelentése után készült, amely számszerűsítette a bölcsészettudományok hasznát az Egyesült Királyságban. A The Value of the Humanities című jelentésben több mint 9000, 21 és 54 év közötti, oxfordi bölcsészdiplomás pályafutását követték nyomon, akik 2000 és 2019 között léptek be a munkaerőpiacra. Figyelembe vették a brit kormány statisztikáit a diplomások eredményeiről és fizetéséről, ezt kiegészítették körülbelül 100 öregdiák és jelenlegi hallgató mélyinterjúival, és több különböző ágazat munkáltatóival folytatott interjúkkal kombinálták.

A koronavírus-járvány után további felméréseket folytattak, hogy teszteljék, a jelentés megállapításai mennyire helytállók a világjárvány után. Mivel a pandémia felgyorsította az automatizálás, a digitalizáció és a rugalmas munka tendenciáit, fontossá vált, hogy a munkavállalók flexibilisek legyenek, és a bölcsészdiplomások igazán azok voltak, ráadásul  könnyebben el tudtak igazodni a változó környezetben, mint az egyéb diplomával rendelkezők.

Dan Grimley professzor, az Oxfordi Egyetem Bölcsészettudományi Osztályának vezetője szerint:

Ez a jelentés megerősíti azt, amit mi, bölcsészdiplomások már tudtunk: a bölcsészettudományi tárgyak tanulmányozása során szerzett készségek és tapasztalatok megváltoztathatják a munkát, a privát életet és a világot.

Grimley professor sokszor hallja, hogy a fiatalok azt mondják, szívesen folytatnának zenei, nyelvi, történelmi vagy klasszikus zenei tanulmányokat, de félnek, hogy így nem tudnak jó munkát szerezni. Ez az új jelentés azonban azt bizonyítja, nyugodtan tanulhatnak kedvük szerint bölcsészeti tárgyakat is, mert közben különleges képességeket szerezhetnek, amiket a munkaadók egyre jobban értékelnek.

Konkrét hozadék

A tanulmány pontokba szedte, hogy milyen előnyök származnak a bölcsésztanulmányokból.

• Rugalmasság, ami segíti őket, hogy alkalmazkodjanak a kihívásokkal teli és változó munkaerőpiachoz. Ilyen kihívás volt a koronavírus, a növekvő automatizálás és a digitalizáció. A tanulmányok során elsajátítják az emberi interakcióhoz, kommunikációhoz és tárgyaláshoz kapcsolódó készségeket is.
• A humán tanulmányokkal szinte bármilyen területen elhelyezkedhetnek – legalábbis a britek. Akár az üzleti szférában is, ez volt a legáltalánosabb célpont a bölcsészvégzettségűek körében (21 százalék), 13 százalékuk ügyvédi pályára állt, 13 százalék pedig a kreatív szektorba került. De megnőtt az információs és kommunikációs területen elhelyezkedők száma is, főleg a nők körében.
• A humán szakon szerzett készségeket (például a kreativitást és a csapatmunkára való képességet) nagyon értékelik és keresik a munkaadók. De előnyben részesítik a bölcsészek kritikus és/vagy stratégiai gondolkodását, azt, hogy képesek összetett információk szintézisére és bemutatására, kreatív problémamegoldók.
• A bölcsészvégzettségűek számára előnyös a tantárgyspecifikus tanulás – a történelem, a nyelvek, a kultúrák és az irodalom tanulmányozása fejleszti a kommunikációt és az empátiát.
• A bölcsésztanulmányok elősegítik a diplomások „szélesebb körű hozzájárulását a társadalomhoz”. Sok interjúalany mondta, hogy tanulmányaik miatt érzik, hogy részt kell venniük az emberiség nagy problémáinak megoldásában, szociálisan felelősek és elkötelezettek. De tudnak navigálni az álhírek között is, nem hagyják, hogy a közösségi média manipulálja őket, foglalkoznak a klímaváltozással és a mesterséges intelligencia erkölcsi kérdéseivel is.
• A bölcsészvégzettségűek általában elégedettek a munkájukkal, motivációjuk elsődlegesen nem a pénz, hanem maga a munka.

A konklúzió az volt, hogy az oxfordi bölcsészdiplomások sikeresen eligazodnak a munkaerőpiacon, és anyagilag is megbecsültek, de nem a pénzt tartják a legfontosabbnak, hanem a tudást, a személyes fejlődést és a közjó szolgálatát.

(Borítókép: China Photos / Getty Images Hungary)