Pokoli neveket kapnak a gyilkos hőhullámok

Légkondicionáló, legyező, vizes rongy, ezek lettek az új nyarak kellékei a vízipisztoly és a trendi pántos saru helyett. Minden nyáron szenvedünk a melegtől, az idősek és a kicsik jobban izzadnak, a középkorúak rezignáltan lihegnek, a meteorológusok viszont izgatottan vitatkozva reagálnak a kánikulára, mert még mindig nem egyeztek meg, jó-e, ha a hőhullámokat is elnevezik a ciklonokhoz hasonlóan. 

Július 4-én a világ átlaghőmérséklete a történelemben először kúszott 17 Celsius-fok fölé, miközben a hőhullámok egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, főleg azokon a területeken, ahol a globális felmelegedés erősen érezteti hatását. Tavaly Európában 61 672 ember halt meg a hőség miatt, de a múlt hétvégén nálunk is beköszöntött Cerberus, fojtogató, meleg levegőjével letarolva Európát – írja a BBC.

Ciklon-hagyomány

A nagy viharokat, hurrikánokat és tájfunokat már évtizedek óta illetik hétköznapi, általában női nevekkel a meteorológiai szolgálatok, hogy könnyebben beazonosítsák őket és gyorsabban adják tovább róluk az információkat. Idén már volt például Emily és Cindy, a hőhullámok viszont újak a névadási piacon, és még vitáznak is róla, érdemes-e egyáltalán elnevezni őket.

Mások azonban úgy vélik, a névadás felhívhatja a figyelmet a súlyos egészségügyi veszélyre, a minimum két napig tartó, nagyon magas hőmérsékletre. A sevillai önkormányzat nevezett el először egy hőhullámot 2022 júniusában, ez lett Zoe, amely 43 fokos hőmérséklettel tüzelte Dél-Spanyolországot.

Idén a Dél-Európát több helyen 48,8 fokos hőmérséklettel perzselő hőhullámokra a Cerberus és Charonte neveket aggatták Olaszországban, de nem a meteorológusok, akik tiltakoztak is a névadás ellen. 

Megelevenedik a mitológiai pokol

Cerberus, vagyis Kerberosz az alvilág, a halottak háromfejű őrző kutyája, aki azt felügyelte, hogy senki ne meneküljön el a halottak közül, mindenkit beengedett, de távozni senkit nem hagyott. Charonte, vagyis Kháron az alvilág hajósa volt.

Kerberosz szörnyű és ijesztő, és lehetetlen legyőzni, hacsak nem Orpheusz az ember, aki édes dalával elandalította, vagy Héraklész, akinek az egyik feladata volt, hogy felvigye a felszínre az alvilág kutyáját. De a félisten nemcsak fizikai erejére támaszkodik, hanem furfangosan a nemeai oroszlán sebezhetetlen bőrébe is bújik, és így szorongatja meg a kutyát. Ahogy ő, nekünk is cselt kell alkalmaznunk az éghajlatváltozás ellen, az eddigi módszerek ugyanis láthatóan nem értek célt.

Kháron és Kerberosz is Hádészhoz, az alvilág istenéhez, a holtak urához kapcsolódik, ő maga a pokol forróságát jelenti, ami egyre gyakrabban ránk köszönt, mígnem a globális felmelegedés felperzseli az egész bolygót. És nemcsak hőhullámok, hanem árvizek, aszályok és a természet erőitől is letarolt tájak várnak ránk.

De az Olasz Meteorológiai Társaság úgy nyilatkozott a BBC-nek, az elnevezések némiképp szenzációhajhászók, és ők több időjárási testülettel együtt vonakodnának a hőhullámok megnevezésétől, mert nehéz megkülönböztetni az egyik eseményt a másiktól. Ezek gyakran nem különálló események, hanem egymásba olvadhatnak (szó szerint is), és átlépik a nemzetközi határokat.

Az Egyesült Államokban tavaly ősszel nyilatkoztak szkeptikusan a meteorológusok az elnevezésekkel kapcsolatban. Szerintük sok változót – az intenzitást, az élettartamot és az érintett terület méretét – is figyelembe kell venni. Ráadásul régiónként mást és mást jelent a hőhullám. 

John Nairns, az extrém hőség jelenségeket kutatja a Meteorológiai Világszervezetnél, szerinte

a hőhullámok különböző intenzitási szintjei és a hőhullámon belüli hatások igen jelentősek. De az nem lehet, hogy az egyik szomszéd elnevezi az eseményt, míg a másik nem, vagy több név van hozzárendelve egy eseményhez életciklusa során.

Úgy véli, nem lehet megosztottság és zavaró tényező, ami gyengíti a figyelmeztetések erejét. Hiszen a globális felmelegedés már érezhetően beköszöntött, de még küzdhetünk, mielőtt Hádész forrósága elnyel minket.