„Nálunk a tévé helyén oltár van”

Hosszú Zoltán az Indexnek többek között arról beszélt, hogy

• miért énekelnek annyit, és miért osztanak ételeket;
• mik azok a „bűnök”, amiktől mindenképpen meg akarnak szabadulni;
• mit köszönhetnek a hippiknek;
• mit jelent az arcfestésük és a férfiak meghagyott egyetlen hajtincse;
• tényleg önellátó-e a Krisna-völgy;
• miből élnek, és milyen a pénzhez való viszonyuk;
• hogyan választanak párt a krisnások;
• mi az, amivel a legnehezebb elbánni a világon.

A legtöbben leginkább a fesztiválokról ismerik a krisnásokat, ahol zenélnek, énekelnek, és ingyenételt osztanak. Miért ennyire fontos ez önöknek? 

Amikor az Indiában vaisnavizmus néven ismert Krisna-tudat megérkezett a nyugati világba az 1960-as években, a több ezer éves tradíció alapkövét, Isten neveinek az éneklését is elhozta, ami nem más, mint Istenhez való imádkozás. Az éneklésnek pedig nálunk három fajtája van. Az egyik az egyéni éneklés, a másik, amikor együtt ülünk, énekelünk és zenélünk, a harmadik pedig a zenés-táncos nyilvános éneklés például a Szekérfesztiválon vagy az utcákon, amit biztosan láttak már. 

És szól a jól ismert Haré Krisna mantra...

Igen, amikor imafüzérrel meditálunk, minden egyes szemnél elmondunk egy-egy mantrát. Ez a Haré Krisna, Haré Krisna, Krisna Krisna, Haré Haré, Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré mantra. Hiszünk abban, hogy ha az ember Isten neveit hallja, akkor tisztulni kezd a szíve

és közelebb kerül Istenhez. 

Mit jelent magyarul?

Valahogy úgy lehetne lefordítani, hogy „Ó, Uram, ó, Uram energiája, kérlek, foglaljatok le szolgálatotokban.” 

De kívülről úgy tűnik, mintha csak ezt az egyet énekelnék. Miért?

Nagyon sok mantránk és egyházi dalunk van. De a szentírások úgy mondják, hogy ez a mantra tisztít a legjobban ebben a zaklatott, felgyorsult korban, amiben most élünk. 

És az ingyenételosztások?

Alapítónknak, Sríla Prabhupádának az volt a kérése, hogy a Krisna-templomok és -központok környékén tíz kilométeres körzetben senki se éhezzen. Emiatt kezdtük az ételosztásokat itt Magyarországon a nyolcvanas évek végén. Legtöbben a karácsonyi ételosztásunkat ismerik, de mi rendszeresen, naponta 2000-3000 adagot osztunk ki. 

Hogyan lehetne röviden megfogalmazni, mire törekszenek, mi a céljuk a krisnásoknak?

Számunkra az egyik legfontosabb dolog – és van egy ilyen szlogenünk is – az egyszerű élet, emelkedett gondolkodás. Célunk, hogy a fent említett tulajdonságoktól (kéjvágy, düh, mohóság, irigység, illúzió és büszkeség) megszabaduljunk, közelebb kerüljünk istenhez, és ebben másokat is segítsünk. Az összes lelkigyakorlatunk, a szolgálataink, amiket végzünk, embertársaink segítése, a teremtett világ megőrzése mind-mind azt szolgálja, hogy olyan tulajdonságra tegyünk szert, amelyek segítenek abban, hogy meg tudjunk szabadulni ettől a hat dologtól. 

George Harrison és a hippik voltak az elsők

Eléggé meglepő, hogy csak az 1960-as években bukkant föl a sok ezer éves hindu hagyományokon alapuló Krisna-tudat mozgalma nyugaton. Ráadásul mind külsőségeiben, mind pedig filozófiájában meglehetősen különbözik a nyugati világ életvitelétől, gondolkodásától.

Alapítónk, Sríla Prabhupáda viszonylag idősen, 69 éves korában jutott el először nyugatra, New Yorkba. Húsz rúpiával és egy nagy doboznyi szentírással érkezett, amelynek a magyarázatait ő írta mestereinek kérései és tanításai alapján. Őszinte, alázatos személyisége és szilárd hite segítette őt abban, hogy egy év alatt nagyon komolyan elkezdett terjedni a Krisna-tudat filozófiája. Először Amerikában, majd Angliában, aztán máshol is. 

De miért nem, mondjuk, 100 évvel korábban?

Azt hiszem, meglehetősen termékeny talajra hullottak akkoriban a Krisna-tanítások. Az 1960-as években mélyreható kulturális és társadalmi változások zajlottak Amerikában, aztán később Angliában is. Ez volt a hippikorszak csúcsa. Ekkor terjedtek el a különféle jógamozgalmak is nyugaton. A fiatalok kerestek valami transzcendens szellemiséget. Amikor Sríla Prabhupáda megérkezett Amerikába, egy különleges és szigorúnak mondható vallásos világot ajánlott, amihez – érdekes módon – az emberek rögtön tudtak csatlakozni. Érdekes módon, mert a hippimozgalom a „mindent lehet, mindent szabad” elvekre alapult anno, a Krisna-tudat pedig egy szilárd erkölcsi normákon alapuló vallási gyakorlat. Sok kereső ember találta meg ebben azt az erkölcsi és morális stabilitást, amire vágyott. 

Milos Forman Hair című korszakos filmjében (1968) is felhangzik a Haré Krisna mantra. És a teljes The Beatles is 1968-ban gurut választott magának a transzcendentális meditációt tanító Maharishi Mahesh Yogi személyében. Jól tudom, hogy George Harrison Krisna-tudatú lett?

Igen, George Harrison többször találkozott Sríla Prabhupádával, és követőjévé vált. The Radha Krsna Temple címen együtt vettek föl egy nagylemezt (1971) az Apple stúdióban. Később George Harrison a nemzetközi Krisna-közösségnek ajándékozta London külvárosában fekvő farmját. 

Lehet mondani, hogy a Krisna-mozgalom egy tradicionális hindu vallási irányzat nyugati világhoz és gondolkodáshoz illesztett változata?

A gyökerek, tehát az ember és az ember Istennel való kapcsolata nem változik, és ilyen módon a gyakorlat sem változik. Legtöbben a Krisna-hívőkről azt gondolják, hogy ők azok, akik indiai ruhában járnak, és a szerzeteseink így is tesznek, ám a Krisna-hívők 90 százaléka civil foglalkozást űz, így hétköznapi viseletben jár. A lényeg azonban nem változik: a célunk most sem más, mint a jelenlegi korban élő embereket minél közelebb segíteni Istenhez. 

Mágikus arcjelek és hajtincs

Külsőségekben azonban markánsan eltérnek. Mit jelentenek a sárga festékkel a homlokra festett csíkok? A nők miért viselnek piros pöttyöt a homlokukon, és miért kopaszok a Krisna-hitű férfiak? A szakáll és a bajusz miért nem megengedett?

A sárga festék valójában a Gangesz agyaga, melynek felfestésekor arra emlékezünk, hogy a testünk a lélek temploma, melyet Isten szolgálatában használunk. A nők homlokán lévő piros pötty arra utal, hogy férjezettek, mint a nyugati kultúrában a jegygyűrű. A szerzetes férfiak a tisztaság és a lemondás jegyében borotválják le a fejüket, és ugyanilyen okok miatt nem viselnek bajuszt és szakállt sem, valamint ők meghagynak egy hajtincset a fejükön, ami az egyistenhitre utal. 

A Blahán debütáltak

Magyarországot azonban az 1960-as években távolról sem lehetett nyitott világnak nevezni. Mikor jelentek meg először mifelénk?

Az első Krisna-hívők 1976-77 körül jelentek meg. Ugye akkor még nem volt ismert a Krisna-tudat errefelé. 

Tiltott volt?

Azt lehet mondani, hogy akkoriban mindent tiltottak. Túl sok egyházi rendezvény és vallási program akkoriban nem működött Magyarországon, csak nagyon szelektíven és szűk körben, föld alatt, titkosan. De 1986-87 környékén már egyre nyilvánosabban lehetett megjelenni az utcán is. A nagy fordulópont 1989-ben jött el, amikor is bejegyzett egyházzá vált a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. A két legnagyobb központunk Budapesten, Csillaghegyen, a III. kerületben, illetve Krisna-völgyben, Somogyvámoson található. De ott vagyunk Debrecenben, Egerben, Szegeden, Szombathelyen, Kecskeméten, Pécsen és még sok más helyen. Az ételosztások is a bejegyzésünk óta zajlanak, jövőre lesz tehát 35 éve, hogy rendszeresen ételt osztunk, már a kezdet kezdetétől. A legelsőt a Blaha Lujza téren szerveztük, ahol narancsot és kenyeret osztottunk. 

Hány Krisna-hívő van jelenleg Magyarországon?

Becslések vannak, konkrét számok nincsenek. Most Magyarországon 200-250 szerzetes vagy misszionárius él, akik lehetnek családosak, lehetnek cölibátusban élők. Köréjük csoportosul egy szűk, pár ezres aktív gyülekezet, valamint egy több tízezres szimpatizáns- és támogatói kör.

Mennyire önellátó Krisna-völgy?

30 éves a Krisna-völgy, és amit a legtöbben hallottak róla, hogy természetes módon élő önellátó közösség él ott.

Krisna-völgyet 1993-ban alapítottuk, és azért jött létre, hogy a Krisna-hívő családok olyan környezetben tudjanak élni, ami a leginkább segíti Isten szolgálatát, ami az egyszerű életmódot és emelkedett gondolkodást takarja. Ahol gyermekeiket olyan körülmények között tudják felnevelni, ami leginkább közel áll ahhoz, ami a szentírásaink alapján társadalmilag, környezetileg és gazdaságilag fenntartható. 

A fenntarthatóság szó nem olyan régen tűnt fel. 1993-ban, úgy tudom, nem volt még benne a köztudatban, nem is használták.

Fenntartható és önellátó – ez a két szó szorosan összekapcsolódik, de nem fedi teljesen az egyik a másikat. Az önellátás azt takarja, hogy az ember képes-e megtermelni vagy előállítani saját magának azt, amire szüksége van. A fenntarthatóság pedig azt jelenti, hogy egy közösségnek megvan a kapacitása arra, hogy amit nem tud előállítani, azt is képes megvásárolni anélkül, hogy a biológiai korlátait túllépné. Itt fontos megemlíteni, hogy Krisna-völgy jelenleg Magyarország egyik legfenntarthatóbb települése a maga 1,4 hektáros ökológiai lábnyomával, ami jóval alatta van az 1,8 hektáros biológiai kapacitásának. Tehát Krisna-völgy fenntartható. 

És önellátó. Na de milyen értelemben?

Az önellátáshoz elsődlegesen a víz- és élelmiszer-ellátás, a lakhatás, az oktatás és az egészségügyi ellátás biztosítása szükséges. Ezen a klímán, ahol mi vagyunk, a fűtés és a világítás is ebbe a kategóriába tartozik. Aztán vannak másodlagos dolgok, amik fontosak, és segítik az elsődlegeseket, ilyen lehet a kézműipar, illetve a szállítás is. Amikor megvettük az akkor még csak száz-egynéhány hektáros területet, erodálódott talajú birkalegelők és intenzíven művelt szántók voltak itt. Most már 280 hektár fölötti területen gazdálkodunk, és látunk el 130, Krisna-völgyben lakó szerzetest. A közösség vízellátását a házak kútjai mellett egy közös, 330 méter mély kút adja. A szennyvizet pedig kémiai anyagok nélkül, nádgyökérzónás rendszerrel tisztítjuk. Szigetszerű áramellátásunk van a Krisna-völgyben napelemekkel, szélkerekünk jelenleg nincs. Nem vagyunk rácsatlakozva az állami elektromos hálózatra. 

Ennyi termőföld elegendő élelmet képes adni?

Jelenleg tízszeres túltermelésünk van gabonából, nem kell hozzá extrém nagy terület. Mézből pedig hétszeres a túltermelés, amellett, hogy egy átlagos Krisna-völgyi lakos tízszer annyi mézet eszik, mint egy átlag magyar ember. Viszont zöldségből és gyümölcsből nem vagyunk teljesen önellátók. Zöldségből nagyjából 60-65 százalékot, gyümölcsből pedig körülbelül 30 százaléknyit termelünk meg. Tehát ezekben még van mit fejlődni. A termesztési technológia kutatásában részt vevő kertészeink, illetve egyéb szakemberek részvételével, úgy néz ki, hogy kertészetünk idén szeptembertől egy komolyabb ugrás elé néz, a cél pedig az, hogy 2024 szeptemberétől Krisna-völgyben ne kelljen kintről vásárolni zöldséget. 

Elektromos áramból is önellátóak. Használ a közösség számítógépet vagy okostelefont? Egyáltalán  hogy reagálnak a világ digitalizációs nyomására?

Egy Krisna-hívő ügyvéd vagy jogász biztosan több informatikai eszközt használ Budapest kellős közepén, mint egy Krisna-völgyben élő szerzetes. Használjuk persze a jelenlegi modern technológiát, a könyvelést sem lehet például számítógép és internet nélkül leadni, és aktívak vagyunk a közösségi médiában is. De egyszerű életmódra törekszünk, és egyensúlyt tartunk a technológia és a mindennapi élet élése között. És ez a fajta online és offline egyensúly a kulcsa a digitális eszközök használatának. Tévé azonban alapból nincs a házakban. Nálunk a tévé helyén oltár van. 

Pénz, pénz, pénz

Milyen a pénzhez való viszonyuk?

A pénzre, mint minden másra ebben a világban, úgy tekintünk, hogy azt Istentől kapjuk, és ezért az ő szolgálatára is használjuk fel azt. Természetes módon azok a Krisna-hívők, akik vállalkozók vagy alkalmazottak, máshogy kezelik a pénzüket, mint a szerzetesként élő Krisna-hívők. Krisna-völgy lakói ellátmányt kapnak, az egyház felelősséget vállal értük életük végéig, a lakhatásra, étkezésre, az egészségügyi ellátásra, a családjuk és gyermekeik oktatására vonatkozóan. 

Az egyházaknak adott 1 százalékos szja-felajánlásokban az első ötben szerepel a Krisna-tudatú közösség. Ennyire sok a szimpatizánsuk?

Valóban sok szimpatizánsa van a közösségünknek, úgy tűnik, az elmúlt évtizedek alatt tevékenységünk kivívta a magyar társadalom bizalmát. Mindenféleképpen jelentősek számunkra a szimpatizánsok 1 százalékos felajánlásai és adományai is. Ezeken felül számottevőek a Krisna-hívők önkéntes felajánlásai is, akár munkával, akár tárgyi adományokkal segítenek. Régebben volt egy olyan elképzelése az embereknek, hogy micsoda külföldi támogatások folynak be ide, és abból épül Krisna-völgy. De minimális a külföldi támogatás. A bevétel nagy része Magyarországról, a magyar támogatóktól, a magyar emberektől érkezik. Ha pedig Krisna-völgy némely termékéből túltermelés van, akkor azt értékesítjük. Az évente idelátogató 30 ezer turista és zarándok pedig belépődíjat fizet. Vannak vendégházaink, éttermünk és ajándékboltunk is. 

Miért szentek a tehenek?

Ha éppen nincs búcsú vagy más ünnep, hogyan telik egy nap a Krisna-völgyben, hogyan történik a munkamegosztás ?

Mivel Krisna-völgy alapvetően egy misszionárius- és szerzetesi közösség, ezért a munkamegosztás is hasonlóan történik, mint általában a szerzetesrendekben szokott. Mint a legtöbb egyházi szervezet, a Krisna-tudatú egyház is egy hierarchikusan felépülő szervezet. Krisna-völgyben van egy templomelnök, van egy igazgatótanács, vannak osztályok, azoknak vannak vezetőik, és ők osztják be a napi tevékenységeket. A napi szolgálatok reggel 9-kor kezdődnek, és délután ötig folynak. Természetesen mivel Krisna-völgy egy biofarm és ökofalu, ezért a földdel való kapcsolat kifejezetten szoros, nyáron ezért korán reggel kezdődik a munka a földeken, és napközben a nagy melegben nem dolgoznak a földeken. A munka nagy részét elvégzik az ott lakók, de kívülről is érkezik segítség, Krisna-völgy az egyik legnagyobb foglalkoztató itt a környéken. Az alkalmazottak többek között a parkfenntartásban, a környezetgazdálkodásban, a kertészetben és a turizmusban vannak lefoglalva. 

Igaz, hogy a krisnások egész évben a napjárás szerint ébrednek és fekszenek? Nyáron korábban kelnek, és később fekszenek, mint télen?

Vicces, hogy ez terjed rólunk. Nem, nem igaz. A szerzetesek általános napirendje télen-nyáron ugyanaz, reggel 4:30-kor kezdődik az első istentisztelet a templomban, és utána van egy kétórás egyéni imádság, majd egy másik, énekes istentisztelet, ezt követi egy előadás a szentírásainkból. Ennek fél kilenckor van vége, reggeli, utána 9-kor pedig mindenki megy a napi szolgálatára. A szolgálatkezdés változhat aszerint, hogy ki mit végez, illetve hogy milyen az aktuális időjárás. 

Krisna-ünnepeken hangsúlyosan feltűnnek a tehenek. Önök gondozzák őket?

Igen, van egy tehenészetünk 70 jószággal, nagyjából fele-fele arányban ökrök és tehenek. A hinduizmus világvallásában a tehenek kiemelt fontosságúak, szent állatként tekintenek rájuk. Nem öljük meg őket, életük végéig gondoskodunk róluk. Van egy hivatalos állattemetőnk, és amikor természetes úton eltávoznak, akkor oda kerülnek. 

A tejükért tartják őket?

Azért is, de nem kizárólag. A szentírásaink szerint a tehenekre úgy kell tekintenünk, mint az anyánkra, hiszen tejével táplál bennünket, az ökrök pedig a földeken végzett munkájukkal segítenek. A környezeti-gazdasági fenntarthatóság szempontjából pedig mostanra mindenki számára egyértelművé vált a talajélet megőrzésében játszott szerepük. Ezenfelül szívügyünk, hogy az Úr Krisna kedvenc állatai a tehenek, ezért nagy tisztelet övezi nálunk őket. 

Ezek szerint isznak tejet, és esznek sajtot is?

Igen, a tehéntejet, vajat, sajtot, joghurtot, illetve a tisztított vajat, és ezeket Krisna imádatára is használjuk. Szóval laktovegetáriánusok vagyunk, ami azt jelenti, hogy tejet, tejtermékeket eszünk. Viszont ételeinkben nincs hús, hal és tojás. 

Tojást miért nem esznek?

Azért, mert természetes körülmények között a tojásból új élet keletkezhetne. Az ahimsza, vagyis az erőszakmentesség jegyében kizárólag olyan ételeket fogyasztunk, amelyek nem járnak állatok leölésével. Ezen túlmenően pedig mi csak Istennek felajánlott ételeket fogyasztunk. 

Szabad a párválasztás

Hogyan zajlik a párválasztás? Van valamiféle szabályrend, amit egy Krisna-hívőnek követnie kell?

A gyülekezet számára nincs szigorú megkötés. Ezzel együtt nálunk a szerzetesek is lehetnek családosak. Nagyon kevés Krisna-hívő tesz életre szóló cölibátusi fogadalmat. Vannak, akik a kezdeti időszakban cölibátusban élnek, aztán megházasodnak. Én is ilyen vagyok. 1994-ben csatlakoztam a Krisna-tudathoz édesanyámmal együtt, akkor még csak 16 éves voltam, és cölibátusban éltem 28 éves koromig, amikor megházasodtam. Feleségemmel, 15 és 12 és fél éves lányaimmal élek együtt. Az én házasságom saját kérésemre egy elrendezett házasság volt, de természetesen ez nem előírás. Sokan kérdezik, hogy egy Krisna-tudatúnak csakis krisnás párja, házastársa lehet-e. Nem előírás, habár rendkívül ritka. Törökországban például több olyan családot ismerek, ahol vagy a férj, vagy a feleség Krisna-hívő, a másik fél pedig muzulmán. 

Hol tanulnak a Krisna-hívők?

Krisna-völgyben már 2009 óta működik az államilag akkreditált általános iskolánk. 2022-től pedig már akkreditált középiskola is van. Tehát jelenleg van egy akkreditált óvodánk, egy általános iskolánk és egy érettségit adó gimnáziumunk, illetve van egy főiskolánk Budapesten, ami alap-, illetve mesterképzést nyújt vaisnava teológiából, illetve vaisnava jógamester képzést is. Akkreditált oktatási intézményként természetesen betartja az idevonatkozó állami előírásokat, és mivel egyházi iskoláról van szó, ezért a Nemzeti alaptantervtől a megadott százalékban eltérhet, és beépíthet bizonyos extra tantárgyakat, például egyházi liturgia, egyházzene, hangszerismeret, védikus irodalom, történelem, verstanulás, oltári imádat stb. Óriási hangsúlyt fektet Krisna-völgy arra, hogy mire elvégzik a gyerekek a gimnáziumot, addigra legyen egy képük arról, hogy ők mit szeretnének, illetve hogy mit nem szeretnének csinálni az életben, hiszen tanulmányaik során lehetőséget kapnak több mint 30 különféle, helyben űzött szakma megismerésére.

Ahogyan minden évben, úgy most is július végén tartották az egyik legismertebb rendezvényüket, a Krisna-völgyi Búcsút. Hogyan érintették önöket a covidos évek, hónapok korlátozásai?

Mindegy, hogy kicsi vagy nagy közösségről van szó, mindegyikre nagy hatással voltak a korlátozások. Nem lehetett vendégeket fogadni, nem lehetett közösségi programokat tartani, így a járványidőszak alatt a búcsú is elmaradt. A saját lelkigyakorlatainkat is befolyásolta, hiszen a Krisna-hívőknél a zenés-táncos istentiszteletek a mindennapjaink szerves részei. Ezért komolyan kellett dolgozni a Covid után azon, hogy a gyülekezetben a korábbi személyes kapcsolatok újraépüljenek, és a Covid alatti digitális kapcsolattartásról visszatérjünk a személyes kapcsolatokhoz. Ez rendkívül sok energiát vesz igénybe, és a covidos időszak hatása még most is tart. 

Krisna-völgy önellátásra törekvő gazdálkodása azonban nem tört meg. Ön szerint miért nincsenek más, hasonló faluközösségek? Lehetséges egyáltalán nagyobb léptékekben önellátó gazdaságokat működtetni?

Nem vagyunk teljesen önellátók. Ablakokat és áthidalókat például sohasem fogunk magunk előállítani. Ahogyan említettem, egy közösségnek mindenekelőtt a víz- és élelmiszer-ellátását kell megoldania. Tegyük fel, hogy megvan a technológia, a pénz és a vezetői akarat is nagyobb léptékben önellátó gazdaságokat működtetni. Még ha mindezek adottak is, akkor is van egy dolog, amit nagyon nehéz megváltoztatni:

És ahogy Mahátma Gandhi mondta, „a világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát”. Az önellátó gazdaságok létrehozásában itt látom az egyházak kiemelkedő szerepét. Ők képesek megérinteni és jobbá tenni az emberi természetet, ami nélkül hosszú távon fenntartható közösségeket nem fogunk tudni létrehozni.

Tudom, hogy utópia, de játsszunk el a gondolattal: ha mindenki úgy élne a Földön, ahogy a Krisna-hívők élnek Krisna-völgyben, akkor nem lenne probléma a Föld jelenlegi népességének ellátása, de még pár milliárddal több emberé sem. Víz és élelmiszer szempontjából Magyarország adottságai kiválóak. Ezért amikor találkozom polgármesterekkel, mindig arra lelkesítem őket, hogy kezdjék el művelni az önkormányzati tulajdonú földterületeiket.

(Borítókép: KunjaPhotoClick)