Egyszerre szemkápráztató és ijesztő alakzatot kapott lencsevégre a James Webb űrteleszkóp

A James Webb űrteleszkóp 2021 decemberi indítása óta számos választ adott a világegyetem eredetével kapcsolatos kérdésekre, emellett viszont számos újat is felvetett. Az űrteleszkóp korábban már többször küldött szemkápráztató képeket a világegyetemről, most azonban egy olyan érkezett vissza a Földre, amely még a legtapasztaltabb csillagászokat is zavarba ejtette,

Mint azt Gregory Brown, a Greenwichi Királyi Csillagvizsgáló csillagásza kiemelte, mióta a csillagászok a csillagok felé fordították tekintetüket, azóta azon vannak, hogy mintákat fedezzenek fel abban, amit odafenn találnak. Ennek köszönhetően számos csillagközi ködöt neveztek el látszólagos formáikról, a tudomány és a technológia fejlődésével azonban sok esetben kiderült, hogy az objektumok valós alakjának köze sincs ahhoz, mint amiről a nevüket kapták.

Míg korábban csak egy karácsonyfára vagy boszorkányfejre emlékeztető, különleges formájú foltot láttak, addig ma már odáig fejlődtek a távcsövek és űrteleszkópok, hogy képesek vagyunk összetett gáz- és porfelhőket is megfigyelni. Egy nap talán olyan minőségű teleszkópokkal nézhetjük majd meg ezt a galaxist is, hogy még ez a viszonylag egyszerű forma is teljesen eltűnjön a részletek között

– magyarázta Brown.

„Sajnálom, hogy azt kell mondanom, ez nem egy emberiségnek szánt üzenet a világegyetemtől, de a felvétel zseniális reprezentációja annak, hogy az űrteleszkóp hogyan képes soha nem látott módon felfedezni az univerzumunkat” – tette hozzá Stephen Wilkins, a Sussexi Egyetem csillagásza.

Még nem tudni, hogy pontosan mi lehet

Bár még mindig nem világos, hogy mi lehet a kérdőjel alakú csillagászati objektum, a színe és az alakja már ad némi támpontot. A James Webb űrteleszkóp működését irányító baltimore-i Űrteleszkóp Tudományos Intézet (STScI) képviselői szerint valószínűleg egy távoli galaxisról, vagy esetleg kölcsönhatásban lévő galaxisokról van szó, amelyeknek egymásra gyakorolt ereje okozza a torz, kérdőjelre emlékeztető alakzatot.

Hasonló magyarázattal állt elő nemrégiben Matt Caplan, az Illinois Állami Egyetem fizika tanszékének adjunktusa is. Véleménye szerint a két különálló rész arra enged következtetni, hogy a képen összeolvadó galaxisok lehetnek, írja az Earth.com.

„Tekintettel néhány más háttérgalaxis színére, ez tűnik a legelfogadhatóbb magyarázatnak. Annak ellenére, hogy az összeolvadások mennyire kaotikusak tudnak lenni, úgy vélem, nagyon is jellemző lehet, hogy a képen látható alakzat kialakuljon” – fogalmazott.

Az eddigi legerősebb csillagászati megfigyelőeszköz

A Webb teleszkóp az eddigi legnagyobb és legerősebb csillagászati megfigyelőeszköz, egy hat és fél méter átmérőjű távcső, amely a Hubble utódjaként folytatja a világegyetem feltárását. A tízmilliárd dolláros Webb-programtól a csillagászok azt várják, hogy a világegyetem legkorábbi csillagjait és galaxisait is észlelni tudják, miközben az élet nyomait kutatja.

Mint írtuk, az űrteleszkópot 2021 decemberében bocsátották fel, az első képek érkezéséig azonban 2022. július 11-ig kellett várni. A felvételeket a JWST a Földtől körülbelül 1,6 millió kilométerre lévő, úgynevezett második Lagrange-pontból küldte, amely a csillagközi térnek egy olyan területe, ahol a különböző gravitációs hatások kiegyenlítik egymást, így az ott tartózkodó tárgy nyugalomban maradhat.

Érdekesség, hogy a világűrnek ugyanebben a térségében kezdi meg hamarosan a működését az Európai Űrügynökség Euclid-programjának űrtávcsöve is, amelyet még júniusban bocsátottak fel a floridai Kennedy Űrközpontból.