Már azt is tudni, hány évesen a legboldogabbak az emberek

Az ízületek megmerevedése, a romló látás, az egyre gyengébb memória, és az újdonságok meg nem értése nem kecsegtet semmi jóval, és épp ezek jutnak az eszünkbe, ha az idős létre gondolunk. De mekkorát tévedünk, ha ilyen negatívan gondolunk az öregkorra, rájöttek ugyanis, hogy nincs is annál jobb.

Egy boldog U

Mint kiderült, az élet lassú hanyatlás helyett inkább U alakú. Ugyanis a fiatalkor kezdetén még mindenki vidám, optimista, bulikirály, aztán jön egy hanyatlás az életközépi válságig, de az időskor felé lassan bandukolva újból feltámad az optimista én. Hiába csökken a vitalitás, a ruganyosság, egyre boldogabbak leszünk, mert megbékélünk, elfogadunk, tolerálunk.

Ez a különös megállapítás a közgazdaságtan felől érkezett, mert néhány kutató elhatározta, hogy megkeresi a boldogság forrását – ami nem a pénz.

Már nem először, hiszen anno Nicolas Sarkozy is felkért két Nobel-díjas közgazdászt, Amartya Sent és Joseph Stiglitzet, hogy a GDP-nél szélesebb körű nemzeti megelégedettségi mérőszámmal álljanak elő. De a briteknél David Cameron is bejelentette, hogy a kormány elkezdi összeírni a boldogságra vonatkozó adatokat.

Több közvéleménykutató cég gyűjtött már adatokat arról, hogyan ítélik meg az emberek az életüket (globális jólét), és arról, hogyan érzik magukat egy adott időpontban (érzelmi jólét).

Négy fő faktor szerepelt a vizsgálatban: nem, személyiség, külső körülmények és életkor. A nők általában valamivel boldogabbak, mint a férfiak. De hajlamosabbak a depresszióra is, ötödük tapasztal depressziót élete során, míg a férfiak körülbelül tizede. Ez arra utal, hogy a nők nagyobb valószínűséggel élnek át szélsőségesebb érzelmeket.

A személyiségjegyek és a körülmények (kapcsolatok, oktatás, jövedelem, egészség) is hajlamosíthatnak a boldogságra. De fontos az életkor is, a 30 évesek kevésbé vallották magukat boldognak, mint a 70 évesek, ahogy Peter Ubel, a Duke Egyetem Sanford School of Public Policy munkatársa felmérte.

Innen jött az élet U kanyarként való ábrázolása, ami a Föld minden országára jellemző lehet. David Blanchflower, a Dartmouth College közgazdászprofesszora kollégájával 72 ország adatait vizsgálta.

A globális felmérések szerint az élvezet és a boldogság a középkoraúaknál alábbhagy, majd felemelkedik, a stressz a 20-as évek elején emelkedik, majd hirtelen csökken, az aggodalom a középkorban tetőzik, és ezt követően meredeken esik, a harag az élet során lineárisan apad, a szomorúság középkorban kissé megemelkedik, majd csökken.

46 éves kortól jön az igazi boldogság

Addigra ugyanis lerázzuk a stresszt és az aggodalmaskodást, és jön a boldog B oldal. A vizsgálatok szerint a 46. évet követő boldogság nem külső körülményeknek (anyagiak, karrier), hanem belső változásoknak köszönhető.

Az idősebbek (bár a 47 éveseket azért még ne soroljuk ide) jobban tudják uralni az érzelmeiket, elfogadják sorsukat, kevésbé haragszanak.

Ahogy Laura Carstensen, a Stanford Egyetem pszichológiaprofesszora mondja, ez attól lehet, hogy idővel felismerjük saját halandóságunkat, és élesebben látjuk, mi a fontos, mi éri meg a haragot (szinte semmi), elfogadjuk gyengeségeinket, erősségeinket, korlátainkat.

John Weinman, a londoni King's College pszichiátere egy csoport önkéntes stresszszintjét figyelte, majd apró sebeket ejtett rajtuk. A legkevésbé stresszesek sebei kétszer olyan gyorsan gyógyultak be, mint a legstresszesebbek sebei.

A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetemen Sheldon Cohen nátha- és influenzavírussal fertőzte meg az embereket. Kiderült, hogy a boldogabb emberek kisebb valószínűséggel kapják el a vírust, és kevesebb betegségtünetet mutattak, amikor elkapták. Tehát bár az idősek általában kevésbé egészségesek, mint a fiatalabbak, vidámságuk segíthet ellensúlyozni fizikai gyengeségüket.